A titokdoboz
A titokdoboz, vagy más néven kirakós doboz, trükkös doboz olyan tárgy, amelynek kinyitásához több kifinomult, apró mozdulattal kell elmozgatni a doboz meghatározott elemeit, a megfelelő sorrendben. Van olyan doboz, ami két lépéssel kinyitható, de van olyan is, amelyhez ezerötszáz apró mozdulatot kell tenni, hogy a doboz titkát meglássuk! A titokdoboz Japánból ered. A 19. század fordulóján himitsu-bako néven vált ismertté. Néhány dobozban szerencseüzenet is található a doboz kinyitásakor. A titokdobozok létrehozásának célja, hogy rejtve tartsák annak tartalmát az illetéktelenektől.
Forrás: wikipedia • Fotó: wikipedia/A Yosegi
Sub rosa (ejtsd: szub róza)
Latin kifejezés, azt jelenti, hogy „a rózsa alatt”, vagyis bizalmasan vagy titoktartás mellett közölni valamit valakivel. A rózsa már az ókorban a hallgatás, a bizalom jelképe volt. Egy régi történet szerint a szerelem istene egy szép rózsát ajándékozott a hallgatás istenének, Harpokratésznek. Régi várakban, kastélyokban ma is láthatók még az úgynevezett Sub rosa-szobák; így pl. a sárospataki várban is. A bennük tartott megbeszélések titkosak, bizalmasak voltak.
Összeseküvés
Az
összeesküvés valamilyen rend, szervezet elleni titkos szövetkezés. Résztvevői egy terv végrehajtására és titoktartásra kötelezik magukat, gyakran esküvel. A királyságokban a fennálló államrend szempontjából az összeesküvés mint felségsértés volt büntetendő.
Titkosszolgálat
A kémkedés ősi mesterség. A modern titkosszolgálatok a 19. században jelentek meg, és a 20. századra fejlődtek ki a világ számos országában. A titkosszolgálat az államok érdekeinek védelmében, titkos eszközökkel dolgozó állami szervezetek összefoglaló elnevezése. Elsősorban az információszerzés a feladatuk, az adott állam ellen irányuló, külső és belső titkos tervekről és cselekedetekről, a lehetséges ellenfelek stratégiai és gazdasági helyzetének titkairól. Emellett gyakran titkos intézkedéseket is végeznek, hogy az ellenfelet hátrányosan befolyásolják. Ezek sajtóbotrányok keltésétől akár robbantásokig is terjedhetnek.
Vannak a külső elhárító szolgálatok, mint a hírszerzés (Magyarországon ilyen például az Információs Hivatal, az Egyesült Államokban a CIA, Nagy-Britanniában az MI6), illetve a biztonsági szolgálatok, mint 
például a (kém)elhárítás (Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Egyesült Államokban az FBI, Nagy-Britanniában az MI5) és vannak a belső elhárító szolgálatok, amelyek demokratikus országokban alkotmányvédelmi jelleggel végeznek tevékenységet, de általában egy szervezetben a kémelhárítással.
Illusztráció: Dániel András
Titkosírás
A titkosírás olyan rejtett jelekkel írt üzenet, amit csak az tud elolvasni, aki ismeri a titkos kódot. A régi időkben nem titkosírásokat alkalmaztak, hanem láthatatlan írást (ekkor vegyi eszközökkel érték el a kívánt hatást, pl. lóvizelettel, amely csak vízbe mártva látszott…), vagy elrejtett üzenetet. Ilyen volt például, amikor fatáblára írták a titkos üzenet, és a táblát utána bevonták viasszal, amire semleges üzenetet véstek. A viaszt le kellett olvasztani, s máris előbukkant a valódi üzenet. De előfordult olyan is, hogy egy szolga kopasz fejbőre volt a „papír”: amikor kinőtt a haja, akkor indították útnak, hogy elvigye a tikos üzenetet. Amíg újra le nem borotválták a haját, az üzenet felfedezhetet
len volt. A modern időkben a titkosírás kódja az ábécé betűinek bizonyos minta szerinti használatán alapul: például az ábécé minden egyes betűjéhez másik betű vagy szám vagy jel tartozik. Ezekkel a módszerekkel rendkívül bonyolult titkosítást lehet alkalmazni.
Illusztráció: Dániel András
