…Minden ellenőrző pont megtalálása egy kis siker…

Szekeres Niki interjúja

Tabáni Spartacus Tájfutó szakosztály

Ha egy erdőben fehér felsőben és fekete nadrágban, cetlivel a kezükben futkorászó embereket látsz, biztos lehetsz benne, hogy tájfutókkal akadtál össze – épp ellenőrző pontokat keresnek, miközben élvezik a csodás környéken való futva barangolást. Tűzhet a nap, eshet az eső vagy hullhat a hó, a Tabáni Spartacus tájfutó szakosztály sportolóit mindig megtalálod a budai domboldalakon – egyik képviselőjükkel, Balázsné Krasznai Orsolyával együtt. Vele beszélgetettünk.

Azon kívül, hogy a tájfutás nevében benne van, hogy nem egyszerűen futásról van szó, hanem valószínűleg a tájban kell futni, hogyan képzeljük el ezt a sportot?
A tájfutás, hosszabb nevén tájékozódási futás több szempontból különleges sportág. A fő jellemzője, hogy a fizikai teljesítmény mellé komoly szellemi feladat is társul. Ugyanis a versenyző a rajt pillanatában kap egy térképet, ami a megkeresendő pontokat mutatja, és az odavezető leggyorsabb utat neki kell kitalálnia. Ha elméletben megtalálta a legkézenfekvőbb útvonalat, azt a térképen való folyamatos navigálással végre is kell hajtani. Fontos a jó fizikai felkészültség, de kevés, mert ha nem sikerül a tájékozódási feladatot jól megoldani, akkor könnyen eltéved az ember.
A másik sajátossága a sportágnak, hogy egyszerre versenyezhet kisgyerek, felnőtt, nyugdíjas, a kezdő, a hobbi- és az élsportoló. Mindenki a saját felkészültségi szintjének megfelelő célpontokat kap és hozzá hasonló tudásúakkal mérheti össze képességeit. A tájfutás családi zöld sport – itt minden más sportágtól eltérően a családtagok nem pusztán kísérők lehetnek, de versenyzők is egyben. Akár előképzettség nélkül is, mert mindig indul úgynevezett nyílt kezdő kategória, ahová az első próbálkozók is benevezhetnek, és számukra is megoldható nehézségű a tájékozódási feladat.

Hol szoktatok futni?
A tájfutás igazi terepe az erdő, de városi parkokban is rendeznek versenyeket, az ország-világ minden pontján, ezért a versenyekre járás igazi kalandozás, családi vagy közösségi hétvégi élmény, amit akár egy nyaralással is össze lehet kötni.

A Spartacus Egyesület mióta foglalkozik tájfutással és hogyan néznek ki az edzéseitek? 
Jogelődünk 1952-ben alakult. Hosszú története során sok szép eredményt ért el, de legsikeresebb korszakát épp mostanság éli. Három éve veretlen az egyesületek bajnoki pontversenyében, tagjaink sorra gyűjtik be az országos bajnoki címeket és érnek el nemzetközi sikereket. Edzéseinken játékosan gyakoroljuk a térképpel való tájékozódást, miközben Budapest legcsodásabb helyein futunk: a Gellérthegyen, a Várban, a Tabánban... A tájfutás oldalhajtása a tájékozódási kerékpár sport, aminek kipróbálására nálunk szintén lehetőség van. Ez tulajdonképpen erdei kerékpározás kormányra szerelt térkép alapján (mountain bike orienteering).

Miben látod a tájfutás legizgalmasabb és legkreatívabb részét, ami túlmutat magán a futáson?
Tájfutás közben az ember folyamatosan döntéseket hoz, hibákat korrigál, fizikai határait próbálgatja, sportszerűen küzd, és még az utolsó helyezett is sikerélményeket gyűjt, mert minden ellenőrző pont megtalálása egy kis siker, még akkor is, ha nem a leggyorsabban történt. A felkészülés céltudatosságot, kitartást, jó időbeosztást igényel. Ezek a tényezők az élet más területein is hasznosnak bizonyulnak; nem véletlen, hogy a tájfutók általában jól is tanulnak, illetve sikeresek a munkájukban. Ez a sport nemcsak jellemformáló, hanem hasznos szabadidő-eltöltés, kalandvágyak kiélése, és nem utolsósorban a társasági élet nagyszerű terepe.

Aki keresne minket, itt talál információt.
Tájékozódási kerekpár sporttal kapcsolatos információk. 
Aki többet szeretne megtudni erről a sokrétű sportágról, látogasson el a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség honlapjára! Itt a Kezdőknek menüpontban még több információt lehet találni, többek között a legközelebbi versenyekről is.