Milyen virágot ettél ma?


Fotó: Pintér Ádám

Ehető finomságok virágokból? Úgy hangzik, mint egy tündérlakoma menüje... Almásy Katalin természetgyógyász – fitoterapeuta (gyógy-növényekkel gyógyító), a Kati-Patika című gyógynövényes blog szerzője, a virágok új arcát igyekszik bemutatni az olvasóknak. Nyulász Péter beszélgetett vele.

Rendre olyan növényeket említ a blogján, mint az akác, a bodza, a pitypang, az ibolya. Mi bennük az érdekes?  
Nem is gondolnánk, hogy mennyi minden! Az én célom éppen az, hogy dédszüleink feledésbe merült tudását, a régi gyógynövényes ismereteket, praktikákat visszahozzam a hétköznapokba. Azt szeretném elérni, hogy a közönségesnek mondható, a réteken, erdőkben, vagy bárki kertjében megtalálható növények tulajdonságait minél többen megismerjék.

Honnan ismeri ilyen jól a növényeket?  
Édesanyám, nagyanyám és egy bajor füvesasszony a mentoraim, akiktől sokat tanultam. Van, aki ezeket a régi ismereteket ósdinak, túlhaladottnak tartja, de szerintem igenis van létjogosultságuk. Ezért végeztem el a természetgyógyász-képzést, benne a fitoterápia szakirányt. A növények ismerete ősi tudás, ami az idők folyamán elfelejtődött, pedig régen a dédszülők szájról szájra, generációról generációra adták át. Egyszerű receptek ezek; s az ötletek, felhasználási tanácsok mellett hétköznapi praktikákat is összeszedtem.

Ezek az írások az egyszervolt.hu oldalon is megtalálhatók, és közöttük több ehető virágokról szól…  
Igen, sokszor nem is gondolunk arra, hogy éppen virágot fogyasztunk, mert zöldségként ismerünk sok ételt – például a karfiolt, brokkolit, articsókát, pedig ezek a növénytan szerint virágnak minősülnek! Az elkövetkező nemzedéknek is érdemes tudnia, hogy melyik növény mire jó. Sokszor a legfontosabb növényeinket irtjuk ki a kertekből, mert nem ismerjük őket. Éppen ezért szeretném, hogy a gyerekek is játszva megismerhessék azokat a növényeket, amelyekkel a réten, az útszélen, a kertekben találkozhatnak: a búzát, a napraforgót, a csalánt, vagy épp a pitypangot. Próbálják ki, hogy miért is jó ibolyavirágot tenni egy szendvicsre, kóstolják meg bátran az akác virágát, süssenek bodzás palacsintát! ! 


Bodzás palacsinta (fotó: Almásy Katalin)

A gyerekek maguk is elkészíthetik ezeket az ételeket?  
Többnyire azért elkél a szülői segítség, de akad olyan egyszerű recept, amit egy kis óvodás is el tud készíteni. A közeljövőben szeretném mindezt egy könyvben összefoglalni, és abban külön fejezetbe kigyűjteni, hogy melyek az ehető virágok, melyek a mérgező növények; lennének benne még tanácsok, ötletek, gyerekek által is elkészíthető receptek.  

Szó esett a mérgező növényekről, de van más szempont is, amire figyelni kell a gyűjtögetés során?
Nagyon fontos, hogy tiszta helyen szedjünk virágokat - például ne utak mentén gyűjtsük, ahol a járművek összeszennyezhetik. Sok virág esetében alapvetően fontos, hogy a virágport nem szabad kimosni belőlük, mert elveszítik az ízüket. A bodza esetében például egészen ízetlen szörp lesz a vége. A különféle bogyótermésekkel nagyon kell vigyázni, mert sok mérgező van közöttük. Cukik meg aranyosak, és pont olyanok, mint amilyeneket már ettem – de ez sokszor csak a látszat! Az egymásra nagyon hasonlító, színes golyócskák könnyen komoly balesetet okozhatnak!

Nyár végén, ősz elején már kevesebb virágot találni erdőn-mezőn. Ilyenkor mit érdemes gyűjteni?  
Igyekszem a blogomon is minden évszakhoz külön csokorba gyűjteni a frissen szedhető virágokat, leveleket. Az őszi erdőben gyűjtött termésekből is igazi finomságok készülhetnek – például mindenféle gesztenyés csemege, persze szelídgesztenyéből, mert vadgesztenyéből legfeljebb csak Kippkopp babát érdemes csinálni. Van viszont dió, mogyoró, mandula, és ezekből némi aszalt gyümölcs hozzáadásával kiváló diákcsemegét állíthatnak össze maguknak a gyerekek, tízóraira vagy akár uzsonnára is.