Legendák nyomában

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, túl az Üveghegyen és héthatáron, egy sűrű és sötét Kerekerdő mélyén, az egyetlen virágos tisztás közepén, ahol a földig ér a szivárvány, ott nyílt a sárkány barlangjának kapuja... Eljátszottál már a gondolattal, milyen volna mesébe illő helyekre kirándulni? Vagy talán azt gondolnád, mesébe illő helyek csak a képzeletünkben létezhetnek?

A varázsló és a tündér harca

Élt valaha a Balatonban egy csodás énekű és aranygöndörfürtű tündérlány, akit úgy hívtak, Sió. Olyan szép volt, hogy a fiatalemberek első látásra belé szerettek. Élt a Bakony mélyén egy nagy tudású varázsló, Kamor, akinek a fia szintén beleszeretett a Balaton tündérébe. A fiú bármire hajlandó volt Sió kedvéért. Még arra is, hogy megszerezze apjától a féltett varázsszerét, a bakonyi hársfavirágvizet, és elvigye azt Siónak, hogy ápolhassa vele az aranyhaját. Csakhogy mire az ifjú meghozta az ajándékot, Sió már másokkal kacérkodott! A varázsló fia, az ifjú Kamor, nagyon elkeseredett, és bánatában a mélybe vetette magát Tihany hegyormáról. Halálhírére apja, a Bakony varázslója, mérhetetlen haragra gerjedt, és megbosszulta fia halálát: kígyókat varázsolt Sió tündér fejére és megátkozta, hogy addig viselje a csúszómászókat az aranyhaja helyett, amíg segítségére nem lesz egy igaz szerelmespárnak. A kígyóktól csak akkor szabadulhat, ha ez a szerelmespár hálából ajándékot ad neki. 

                   
                      Kelén hajó                                                                Helka hajó

Tihany, a mesék földje

A Siót megajándékozó szerelmespár Tihany hercegének kisebbik leánya, Helka, és a tihanyi remete fia, Kelén volt. Egymásra találásuk és a varázshatalmasságok viszálya izgalmas, kalandos és szövevényes történet. Felbukkan benne Horka hercegkisasszony, Helka testvére, aki olyan gonosz szívű volt, hogy Kamor átka hollóvá változtatta. Párja, Thuz herceg vadkanná változott az átok hatására – hiába segített nekik Bora, a Bakony gonosz boszorkánya és Zemúr, az alföldi testvérűző herceg. A Tihany félszigetén és a Bakony rengetegében játszódó kalandok végül Balatonfüred partjaira vezetnek, ahol Kamor varázsló és Sió tündér „leteszi a fegyvert”: föld alá rejtik varázspálcáikat, az aranybuzogányos nádszálat és a cserfapálcát. Ahol ez megtörtént, a füredi parton, messze földön híres gyógyvizű források törtek fel.  

Barátlakás - Tihany                                                                            Fotó: Vers József

Balatonfüred

Évszázados történet

Ezt a legendát, Sió tündéres rege címmel, 180 évvel ezelőtt írta meg Fáy András. Lipták Gábor ugyan felújította a mesét 1961-ben, az Aranyhíd című mondagyűjteményében, az izgalmas tündérmese folytatására azonban 2011-ig kellett várni. Ekkor jelent meg a Helka-trilógia első kötete, melynek a főszereplője a tihanyi hercegi pár, Helka és Kelén gyermeke. A három köteten át zajló mesés kalandokban lovagok és varázslók, manók és óriások, sárkányok és boszorkányok vívnak csatákat. A történet azonban nem csupán irodalmi kalandozásra hív, hanem igazi kirándulásokhoz is kedvet csinál, hiszen a Balaton és a Bakony, a Bükk és az Alföld mesébe illő tájain játszódik! A kellemes őszi hétvégék vagy az őszi szünet kiválóan alkalmas rá, hogy elolvassátok, utána pedig bakancsot húzva ellenőrizhessétek, mennyire hasonlít a valóság a képzeletetekre – vagy a kötetek illusztrációira. 

Illusztráció: Bohony Beatrix

Bakancslista: mesés túrák Helka és Ciprián nyomában

A kalandok számtalan varázslatos helyszíne közül megemlítünk néhányat, ahova érdemes kirándulni.

Helka – A Burok-völgy árnyai

Római-fürdő vízesés

A számtalan izgalmas helyszín közül talán Kamor varázsló Szurdokvára a legizgalmasabb. A történetbeli Tramini és Furmint manók elmesélése alapján a Bakony mélyén, Bakonynána és Jásd között találhatunk rá, a Gaja-patak szurdokában.
  Római-fürdő

Szentgyörgy-hegy 

Amikor a Szentgyörgy-hegy bazaltorgonáinak tövében állunk, nehéz elhinni, hogy nem kővé vált óriások magasodnak fölénk. Helka kalandjai csak megerősítenek ebben: Hex Agon, az óriások fejedelme és az ő csapata áll itt öröktől fogva.                                               
                                                                                            Bazaltorgonák
                                                                                          

Ciprián – A Balaton hercege

Óbudavári Mosókút

Ezek az összegubancolt gyökerek három mesés nevű falu – Dörgicse, Mencshely és Csicsó – között találhatók, az Óbudaváron fakadó Mosókút forrásnál. Az összecsomózott gyökérzet, minden bizonnyal valami szeleburdi, kalamajkázó manónak köszönhető.
 
   Óbudavári Mosókút
   Fotó: Vers József

Zádor-híd

Ciprián történetében először a Bükk-hegységben, majd az Alföldön kutatják hőseink az elrabolt Helka nyomát. Egészen zavarba ejtő helyszíneket járnak végig, mint például az egerszalóki termálfürdő mellett található mésztufa dombot, de legalább ennyire meghökkentő a Karcag határában, szárazon, a fűben álló Zádor-híd. Eredetileg ez volt a kilenclyukú híd – ám egy nagy áradás elmosta a két végét, és megrövidült. Használhatatlan lett, így megépítették a tökéletes másolatát Hortobágyon. Ma már azt ismerjük Kilenclyukú híd néven – a Zádor-híd pedig majdhogynem a feledés homályába veszett


                                                                                              Zádor-híd
Kamor – Helka menyegzője

Lóczy-barlang

A Lóczy-barlangban kezdődik a harmadik kötet története: a helyszín titkos főhadiszállás, ahol Kamor varázsló felidézi ifjúkorának eseményeit, amikor a bükki Égerlápi Oskola deákja volt – a vízvarázsló Imó társaságában.

  Lóczy-barlang
  Fotó: Egri Csaba

Pocem – Dörgedelmes tanya

A mesebeli Dörgedelmes tanya a valóságban Noszvaj egyik szélső utcájában található, a Farkas-kő oldalában. A történetből sok más mellett az is kiderül, miért is kapta Tramini és Furmint manó éppen ezeket a neveket, és megismerjük a varázslatos Égerlápi Oskola egyik növendékét, Damasát. 

                                                                             Dörgedelmes tanya

Ördög-szurdok, Ördög-gát

Kamor varázsló és Imó múltba révedő nyomozása közben megállíthatatlanul és több szálon is zajlanak az események a Balaton és a Bakony vidékén. Helkát és Cipriánt követve olyan „új helyszíneket” ismerhet meg az olvasó, mint például a Dudar határában húzódó Ördögárok-szurdokot, ahol talán nem is nehéz rájönni, kiknek köszönhető, hogy ekkora kövek hevernek szanaszét, amelyek közül egy még a szurdok patakját is gátolja. 
  Ördög-szurdok
  Fotó: Futó János

Nemere II.

A történetben fontos szerepet játszik egy vitorlás is, a Kékszalag-versenyek „örökös csúcstartója”, a kecses Nemere II. cirkáló. Igaz, ez a rang a valóságban nem létezik, pedig ha létezne, mindenképpen ezt a vitorlást illetné, hiszen az 1955-ben felállított, káprázatos 10 óra 40 perces tókerülő rekordját azóta is csak a két törzsű, kétárbócos, karbonszálas testű katamaránok tudták megdönteni.

  By FedorOgaref via Wikimedia Commons