Dugong
Szelíd és jámbor jószág, amely a tenger fenekén él. Az emlősök osztályába, azon belül a tengeritehenek rendjébe tartozik, súlya akár a 900 kilogrammot is elérheti, ami nem is csoda, hiszen újszülöttként 150 kilogrammot nyom! A dugongot ismerhetitek Kovács András Ferenc Dugongdugong című verséből:
„Tengernyi gondban teng e lény:
Túlzeng süket sziréneket
Vad trópusoknak tengerén,
Ha ő sír éneket!”
Bizony, olykor magányosan tengeti életét a dugong, viszont akár 55 évig is élhet, a kedvenc étele pedig a tengeri fű. Lakhelye a Vörös-tenger, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán.
Tapír
Mire is hasonlít a tapír? Talán legjobban a vaddisznóra, különösen, amikor még kicsi, mert akkor olyan csíkos a háta, mint a vaddisznó kicsinyének, és a tapír is nagyon szeret dagonyázni. Nem is gondolnánk, hogy ez a páratlanujjú patás állat ősi rokona a lovaknak és az orrszarvúnak is. A tapírnak sokszor kell elmenekülnie fő ellensége, a jaguár elől, de szerencsére jól tud futni, és rövid szőrének köszönhetően olyan helyeken is át tud bújni, ahol a jaguár bundája beakadhat; a tapír a fején nőtt csonttaraja segítségével könnyen utat tör magának az erdő sűrűjében. A dél-amerikai közönséges tapír a legelterjedtebb, de mára fokozottan veszélyeztetett fajjá vált. A tapír kedvenc eledelei közé tartozik a gyümölcs, a falevél, a fűfélék és a friss hajtások. Ahogy a dugong, úgy a tapír is többnyire magányosan él.
Sáskarák
Félreértés ne essék, a sáskarák nem rokona a szárazföldön élő imádkozó sáskaféléknek. Nevét a sáskára hasonló testfelépítéséről kapta, és a fogólábú rákok rendjébe tartozik. Hihetetlennek hangzik, de igaz: a sáskarák színlátása a legjobb az állatvilágvilágban, nagyon sok színt meg tud különböztetni, s akár fél szemmel is képes a térlátásra. Színes külseje a párválasztásnál fontos. Homokos tengerparton szeret élni, fürge mozgásának köszönhetően gyorsan el tud bújni egy homokban ásott üregben vagy a korallok közötti résekben, és ezekből a rejtekhelyekből vadászik. A sáskarák nem növényevő: kisebb halakkal, puhatestűekkel táplálkozik, sőt, más rákokat is meg szokott enni.
Sávos tanrek
Ez a kis tüskés állatka Madagaszkáron őshonos. Többnyire magányosan tengeti életét és éjjel vadászik. Kedvenc étele a különféle gerinctelenek: rovarok és férgek. Egyik különlegessége, hogy úgy tud ciripelni, mint egy tücsök, ami egyedivé teszi őt az emlősök között. A kinézete sem hétköznapi, ráadásul hegyes kis tüskéivel képes ultrahangot kibocsájtani, és így kommunikálni a társaival.
Vörös szájú denevérhal
Nem egy tipikus tengeri hal: szeret sétálgatni harminc (vagy akár több) méter mélyen a csendes-óceáni Galápagos-szigeteknél, mivel úszni nem tud jól. Hírnevét pirosas-vörös szájának és furcsa uszonyainak köszönheti, az utóbbiakat inkább sétálásra használja, mint úszásra. Étkezési szokásai megegyeznek a sáskarákéival, tehát ez az állat is puhatestűekkel, halakkal és kisebb rákokkal táplálkozik.
