Budapesten kulcsfontosságú szerep jut a közösségi közlekedésnek, hiszen rengeteg itt, illetve a környező településeken élő embernek van szüksége arra, hogy eljusson a város egyes pontjaira. Sándor Enikő összegyűjtött pár érdekességet ritkábban használt közlekedési eszközökről.
Fogaskerekű
A fogaskerekű az egyik legrégebbi közlekedési eszköz Budapesten. Kialakítására azért volt szükség, mert a 19. század második felében egyre kedveltebb kirándulóhellyé vált a Svábhegy, sőt volt, aki a tehetősebbek közül annyira beleszeretett a kilátásba, hogy nyaralót épített a domboldalra. A Lánchídtól 1868-tól lóvasúttal közlekedhettek a hegyre látogatók, de csak Zugligetig, ugyanis a lóvasút még nem tudta leküzdeni a nagy szintkülönbséget. Sokféle megoldás felmerült, és a fogaskerekű bizonyult a legpraktikusabbnak, így 1874-re megépülhetett. Kezdetben csak nyáron, és naponta kétszer közlekedett. A fogaskerekű nemcsak embereket szállított ekkoriban, hanem például árut is vitt a vendéglátóhelyekre, vagy éppen építési anyagot a hegyen építkezőknek. A megpakolt lovaskocsit lovakkal együtt vitte fel a hegyre. Később megtoldották az útvonalát egészen a Normafáig, és télen is igen nagy kereslet mutatkozott rá, ezért téliesítették, így könnyen fel lehetett jutni a hegy tetejére, ami nagy örömet okozott a szánkózni és síelni vágyóknak.
Sikló
A budavári sikló ötlete gróf Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödönnek a fejéből pattant ki egy Lyonban látott hasonló, gőzhajtású eszköz láttán. A Budavári Siklót 1870. március 2-án adták át az utazóközönség számára. A felépített szerkezet 95 méteren, 30 fokos szögben közlekedik a Széchenyi-lánchíd budai hídfő, az Alagút Duna-parti torkolata és a Szent György tér, a Budavári Palota és a Sándor-palota között. A II. világháború során a siklót is elérték a légitámadások, és elpusztították a felső épületet, valamint az ottani kocsikat is, de szerencsére az alsó épület és a gőzgép épségben maradt. A felújításra sokat kellett várni, végül 1986-ban újra elindulhatott, rá egy évre pedig a világörökség részévé vált.
Hajó
Amikor még Budapesten nem voltak a Duna fölött hidak, hajókon jutottak át az emberek az egyik partról a másikra. Az 1800-s évek elején már létezett helyi hajójárat, melyre Buda és Pest több pontján fel lehetett szállni. Kétóránként indult, és a start előtt öt perccel lövés dördült el. Eleinte gőzhajókkal lehetett közlekedni, de később, amikor a rakpart közelében lakók szóvá tették a gőzhajók meglehetősen kellemetlen szagát, motoros járműveket használtak. A hajózás csak viszonylag rövid ideig szolgálta ki a városiak igényét: a hidak megépülésével és a főváros úthálózatainak és tömegközlekedésének kialakításával hajó helyett inkább villamosra szállt, aki gyorsan el akart jutni a város különböző pontjaira. A hajók a II. világháború után játszottak újra meghatározó szerepet a közösségi közlekedésben, amikor Budapest hídjai romokban álltak. Manapság leginkább sétahajózásra használják a budapesti hajójáratokat, hiszen ezeknél gyorsabb járművekkel is átkelhetünk a Dunán. Ha Budapesten jársz, feltétlenül próbáld ki, és figyeld a hidakat és a rakpart lenyűgöző épületeit! (Fontos: egyes hajójáratok hétvégén és ünnepnapokon nem közlekednek!)
Kisföldalatti
Pontosan 1896. május 2-án adták át Európa első kéregvasútját, azaz közvetlenül az úttest alatt közlekedő földalatti vasutat, amely villamosenergiával működött. A kisföldalatti Magyarország ezeréves évfordulójára készült el, ezért kapta a Millenniumi Földalatti Vasút nevet. Először csak a Vörösmarty tér (akkoriban Gizella térnek hívták) és a Széchenyi Fürdő (akkori nevén Artézi fürdő) között közlekedett, majd további egy megállóhellyel bővítették, egészen a Mexikói útig. A kisföldalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Megépülése előtt omnibusz szállította az utasokat, ami olyan volt, mint az autóbusz vagy a trolibusz, csak éppen lovak húzták. Ám a járatok túlzsúfolttá váltak, ezért kellett más megoldást kitalálni az emberek szállítására. Amikor megépült a kisföldalatti, az akkori közlekedési szabályok szerint még a „balra tarts” volt érvényben, tehát minden az ellenkező oldalon volt a mostani kialakításhoz képest. Ha kíváncsi vagy, hogy nézett ki az eredeti Millenniumi Földalatti Vasút, látogass el a Földalatti Vasúti Múzeumba, amely a Deák téri aluljáró felől közelíthető meg. A kiállításon megismerkedhetsz a kisföldalatti történetével és korabeli járműveket is láthatsz.
