A csikk a cigaretta elszívott csonkja. Büdös, nem jó már semmire, elnyomják és eldobják a szemétbe, vagy csak úgy az utcára; nincs már rá szükség, legfeljebb az veszi fel, akinek nem telik dohányra sem.
Sokban hasonlít az előzőekhez Wolfgang Herrndorf Csikk című könyvének címszereplője. Andrej Csicsacsov, alias Csikk bűzlik az alkoholtól, amikor megjelenik új iskolájában, kinyúlt, gyűrött ruhákat hord, folyton elalszik órán – egy különc, akire senki sem kíváncsi, bár az állítólagos orosz maffiakapcsolatai miatt körüllengi valami titokzatosság.
Maik, a könyv főszereplője, felfigyel ugyan az új osztálytársra, de barátkozni nem akar vele. Megvan a maga baja: anyja alkoholista, apja egy bukott vállalkozó, aki a barátnőjével lelép két hétre, amíg Maik anyja a titokzatos Szépségfarmra utazik. A fiú egyedül marad a hatalmas, medencés házukban, és csak arra vár, hogy Tatjana, a szerelme (aki mit sem tud Maik érzéseiről) elhívja a nyárindító házibuliba. De nem kap meghívót, amit meg is ért, hiszen azt gondolja magáról, hogy egy unalmas alak, nincs benne semmi érdekes, ráadásul gyáva is. Csikk másképp látja, és ráveszi a srácot, hogy használják ki ezt a szabad két hetet, és lépjenek le otthonról egy kölcsönvett Lada Nivával. Maik hezitál, de szeretne kitörni a hétköznapokból, és végül hagyja magát
elvinni.
Nem tudják, hogy pontosan hol is van az a Havasalföld, ahova el szeretnének jutni, térképük sincs, nem tudják, mit fognak enni, hisz a bepakolt konzervekhez nem vittek konzervnyitót, és a rendőrök elől is rejtőzködni kell, de éppen ez a jó az egészben.
Sokféle emberrel, sok veszélyes kihívással találkoznak, de közben rengeteget tanulnak önmagukról és másokról is. Egyik fő felfedezésük, hogy az emberek lehetnek jók, pedig gyerekkorukban folyton azt hallották a felnőttektől, hogy vigyázzanak, mert mindenki más gonosz, nem szabad szóba állni idegenekkel, és nem szabad megbízni senkiben.
Rájönnek, hogy az önmagukról kialakított képük nem biztos, hogy megegyezik másokéval; meglehet, jobb véleménnyel van róluk egy másik ember, mint ők saját magukról.
És persze az is kiderül, hogy minden csikkben maradhat egy kis parázs, ami lángot adhat a szunnyadó kalandvágynak, ami elindíthat egy úton, amin utazni néha sokkal érdekesebb, mint megérkezni valahová.
Wolfgang Herrndorf: Csikk. Scolar Kiadó, 2012. Fordította: Bán Zoltán András
