Könyvajánló

Besze Barbara válogatása

Nyulász Péter: Helka - A Burok-völgy árnyai

A tihanyi Soktornyú Kastély népe ünnepre készül: Helka hercegkisasszony hamarosan hivatalosan is trónörökössé válik. Ám hősünk unja a felhajtást, elszökik inkább a tiltott rengetegbe szamócázni. Mindeközben a közeli Burok-völgyben sötét lelkű teremtmények gyülekeznek, hogy a kegyetlen Bora vezetésével feldúlják a Balaton békéjét, és bosszút álljanak a hercegi páron. Helka és hű apródja, Csiperke kalandos útján a bölcs és sokat látott varázsló, Kamor igazítja el őket. Pörgős, humoros kalandregény, amitől úgy érezhetjük, hogy azonnal a Balaton partjára kell mennünk, hogy személyesen meggyőződjünk arról, hol lakik a Balaton tündére. Így ismerjük meg szinte észrevétlenül a pelék lakta Örvényesi vízimalmot, a Kekud-forrást, a tapolcai tavasbarlangot, Hévízet, a Szentgyörgy-hegyet, a Salföldi majort vagy Balatonfüredet. Az országszerte népszerű családi olvasmány helyszíneire kirándulásokat is szerveznek.

Betűtészta Kiadó, 2011
Puhatáblás, 308 oldal

 

Nyulász Péter: Ciprián, a Balaton hercege

Úgy tűnik, helyreállt a rend a Balaton környékén. Felbukkan azonban egy különös szerzet. Olyan tyúkszerű macskaféle, s úgy hívják, Mitmitke. Megjelenése rosszat sejtet: az apró lúdvérc Zemúr megbízásából ólálkodik Helkáék környékén. A Zemúr elleni küzdelemben Helka és Ciprián újra számtalan helyre eljutnak, és új szerzetekkel találkoznak: fődipicinyekkel, nyápicokkal, sziporkákkal, dinkákkal és csordásfarkasokkal.

Immár nemcsak Balatonon és környékén, hanem az Alföld és a Bükk egyes vidékein is játszódnak az események, s legendás magyarázatokat kaphatunk arra például, miként lett száz halom Battán, vagy hogy mit keres egy földvár a Balatonnál, mi az a tengerszem, és hogy miért éppen egy malomkőbányában találjuk meg. A trilógia harmadik, befejező darabja: Kamor – Helka menyegzője.

Betűtészta Kiadó, 2014
Puhatáblás, 288 oldal

 

Berg Judit: Rumini

A Szélkirálynő hajó éppen Pelevárba tart, fedélzetén Egérország legkiválóbb matrózaival, Negróval, a szigorú fedélzetmesterrel,
Ajtonnyal, a hajószakáccsal, a nagy tudású Cincogi doktorral, és két mindenre elszánt hajósinassal, Ruminivel és Balikóval.

Az út hosszú és veszedelmes, és hogy a baj még nagyobb legyen, a viharos szél a félelmetes hírű Ragacs-tengerre sodorja a Szélkirálynőt. Először vad tengeri szörny támad rájuk, majd a megrongálódott hajóval egy ismeretlen szigeten kényszerülnek kikötni.
De mit rejt a lakatlan sziget, ahol vízért szállnak partra? És hová tűnt Rumini?! A népszerű sorozat első, megjelenése óta számos iskolában kötelező olvasmánnyá tett darabja

Pagony Kiadó, 2006
Keménytáblás, 216 oldal

 

Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika

Szegény Dzsoni a világ legszabadabb embereként vándorol a világban. A legszabadabb és a legszegényebb, mert nem tartozik senkihez és nincs semmije. Egy nap egy rozoga kunyhóhoz érkezik. Itt él egy öreg nénike, aki valójában a Százarcú Boszorkány, s akinek a szolgálatába, bárhogy kéri is, Dzsoni nem akar beállni. A boszorkány mindenüvé követi, s amikor Dzsoninak lába törik, Östör király lánya, Árnika menti meg, és rögtön egymásba is szeretnek. Ahhoz azonban, hogy egymáséi legyenek, próbát kell kiállniuk, amelyet rendre megnehezít a fel-felbukkanó Százarcú Boszorka.

Móra Kiadó, 2016
Keménytáblás, 72 oldal
 

 

Lackfi János: Kövér Lajos színre lép

Kövér Lajos olyan kövér ember volt, hogy akkora karosszék kellett neki, mint egy hajó. És olyan kövér, hogy akkora ágyban fért csak el, mint egy repülő. És olyan kövér, hogy nem ehetett kisebb asztalról, mint egy ház. Az utcát, ahol lakott, róla nevezték el. Mégpedig azért, mert szinte az egész utcában nem élt senki más, csak ő, Kövér Lajos. Egy barátja viselt rá gondot, Sovány Lacinak hívták. Sovány Laci pedig addig-addig emelgette Kövér Lajost, hogy igazán erős lett. Csupaizom-csupaszív Laci és barátai súlyemelő-bajnokságot rendeznek, sőt, nemzetközi bajnokságot! Kövér Lajos története folytatódik a Kövér Lajos aranykeze című könyvben.

Móra Kiadó, 2015
Keménytáblás, 120 oldal