Talán nincs is olyan gyerek, aki ne hallott volna még a LEGO játékokról. Sőt, olyan is nagyon kevés van, aki ne játszott volna vele valaha. És az is ritka, ha valakinek nincs otthon legalább egy kósza minifigurája. Megeshet, az új sorozatok nemcsak a LEGO dobozokban, meg fiókokban, ládákban, szekrényben vannak, de előkerülnek a felső polcról, a kabátok mögül. Vagy régi készletek a garázsból, a padlásról: anya, apa gyerekkori játékai. Különös űrhajók, fura lovagvárak, vagy egy piros tetejű családi ház háromszög alakú fenyőfákkal. Az is megeshet, hogy nagypapa mutatja meg az ő fél évszázados LEGO készletét, ami persze már alig hasonlít a maiakra.
Hihetetlen, de a LEGO már nagyszüleink idején is létezett, 1949-ben készült el az első, műanyagból öntött építőkocka játék. Ezt még nem LEGO-nak hívták (a LEGO csak egy márkanév volt, és főleg fajátékokat gyártott), hanem Automatic Binding Bricksnek, ami körülbelül annyit jelent: könnyen összeilleszthető kockák. Eredetileg egy angol feltaláló, Hilary Fisher Page ötlete volt, de találmányát megvásárolta a fajátékokat készítő dán mester, Ole Kirk Christensen, és ő kezdte el gyártani a kockákat a frissen vásárolt fröccsöntő gépével.A fröccsöntés nem azt jelenti, hogy fröcsögnek a LEGO kockák, hanem azt, hogy az apró, olykor bonyolult felépítésű LEGO darabkákat ezzel a technikával hozzák létre.
Kezdetben az emberek féltek a műanyagból készült játékoktól, mert azt hitték, gyorsan tönkre mennek, és a gyárat kevés választotta el attól, hogy csődbe menjen.
A kezdeti nehézségek után azonban a játék hamar világsiker lett, és azóta minden játékboltban kapható. Eredetileg tényleg építőkockákból állt, mindenféle színű, különböző hosszúságú, felül bütykös, alul üreges téglácskából, az összeszerelési útmutatóban pedig egy kis kőművesmester figurája segítette az építkező gyerekeket.
Hogy a LEGO épületek jobban hasonlítsanak az igazi házakra, később terveztek hozzájuk ajtót, ablakot, ferde tetőcserepet; fákat és virágokat a kertbe, majd 1975-ben megjelentek az első emberkék. Ma már csirkecomb és műanyag pohár is jár a LEGO család vasárnapi ebédjéhez…
A régi figuráknak még nem lehetett mozgatni sem a karjukat, sem a lábukat, sárga fejükön nem látszott az arcuk sem. Csak három évvel később jöttek ki azok a figurák, amelyek már a maiakra hasonlítottak, különálló tagokkal ésaz azóta megszokottá vált, mosolygós arcukkal, pötty szemükkel. De ekkorra már a LEGO világ is sokkal változatosabb lett. Elindult a LEGO Space az űrhajókkal és a holdbéli tájjal, a LEGO Castle a középkori várral és a lovagokkal, illetve a LEGO Town a változatos házakkal, utcákkal és autókkal.
Manapság, ha bemegyünk egy LEGO márkaboltba, nem az az első kérdés, hogy milyen új elem jelent meg egy LEGO univerzumhoz, hanem hogy mi az új sorozat, amelyben nyakig elmerülhetünk. Hiszen a LEGO újabban nem csak az építésről szól. A Technic sorozattal különféle gépeket lehet összeszerelni, amiket motor hajt, s ezek a komolyabb masinák szinte mérnöki képességeket igényelnek. A LEGO Architecture sorozat kifejezetten az építészet szerelmeseinek készült. Sőt, léteznek LEGO robotok is, amiket diákok is tervezhetnek különféle versenyeken.
A LEGO mára igyekszik lefedni a valós világ minden területét: a várost, a vidéket, a tengert, a repülés világát, a világűrt, a föld mélyét vagy akár a történelmi időket. Elkalandozik a fantázia birodalmába és saját univerzumokat teremt, mint a különleges Bionicle, a Chima vagy az Elves, vagy újraír olyan történeteket, mint a Harry Potter, a Star Wars, a Minecraft vagy olyan nagy kedvenc szuperhősökét, mint Batman és Spiderman. Mert a LEGO játékban az egyik legizgalmasabb dolog, hogy a figurák, a kis darabok, amelyek építőkockái űrhajóknak, házaknak, tűzoltóállomásoknak, bármikor összerakhatók, akár a saját ötleteink szerint is. Az útmutató ott van a kezünkben, s mégis, ha kedvünk tartja, elrakhatjuk, és egy egészen új univerzumot építhetünk, mondjuk tűzoltóállomást a szomszéd galaxis olasz éttermének jobbra eső sarkánál, pont ott, ahol Indiana Jones és Superman lakik, a LEGO utca 42-ben.
