Az idén 4. évfolyamába lépő lapunk névadóját, Mikkamakka figuráját BuzayIstván grafikus készítette. Az általában ritkán nyilatkozó művésszel egy igazán különleges, úgy is mondhatnánk, exkluzív interjút olvashattok, amelyben mond pár szót a képeiről is.
Pásztor Csörgei Andrea interjúja
Hogyan lettél illusztrátor?
Mindig is nagyon szerettem rajzolni. Korán kiderült, hogy nemcsak nagy kedvem, de tehetségem is van hozzá, így kerültem először a pécsi „Kisképzőre” (Képzőművészeti Szakközépiskola), majd a budapesti Képzőművészeti Egyetemre, ahol festő szakon diplomáztam. Az első igazi rajzolós munkámat egy újsághirdetésben találtam: egy Benedek Elek-mesegyűjteményhez kerestek illusztrátorokat. Később dolgoztam grafikusként egy irodában, és nagyon sok magazinnál és könyvkiadónál külsős illusztrátorként. Egyre többször kértek fel ifjúsági könyvek borítójának tervezésére, főleg a Ciceró Könyvstúdiónál (pl. a Gerald Durrell-sorozat köteteihez). Így hozott össze a sors aztán a Móra Kiadóval, ahol eddig a legtöbb gyerekkönyvet illusztráltam. Legismertebb ezek közül talán a Lázár Ervin-sorozat, amelynek köszönhetően született meg Mikkamakka figurája is.
Milyen technikával dolgozol, hogy készülnek a rajzaid?
A munka első fázisa a legizgalmasabb számomra: tervezgetni és vázlatokat készíteni szeretek a legjobban. 0,5-ös töltőceruzával megtervezem a figurákat egy A/4-es fénymásolópapíron, majd fekete filctollal vagy zselés tollal kihúzom a véglegesnek szánt rajzot. Ezt beszkennelem a számítógépbe, szépen kiszínezem, és e-mailben elküldöm a megrendelőnek.
Mi lennél, ha nem grafikus lennél?
Az egyik nagyapám mindig azt mondta, hogy legyek kondás, a másik meg azt üzente, hogy legyek lelkész. Amúgy voltam már áruházi maci, v-nyakú pulóverárus és vécépucoló, ingatlanos, statiszta és üdülési jogász, mosóporügynök és utcanévtábla-összeíró, dolgoztam pezsgő-, műanyag és kesztyűgyárban, tavaly pedig egy autóalkatrész-raktárban. Nemrég majdnem műkörmös, coach és cukrász lettem, de a barátaim lebeszéltek róla. Szívesen lennék jó színész, lakberendező, író, költő, frontember, háttértáncos, osztályfőnök, gyógytornász vagy portás.
Min dolgozol éppen?
Pont most fogok elküldeni kilenc belső szervet ábrázoló illusztrációt a Nők Lapja Egészségnek. Egy tengerparti városnak szoktam rajzolni hajókat, tyúkokat és templomokat, fényképek alapján. Emellett folyamatosan készítek labirintusokat a Rejtvénykoktél és Kedvenc, valamint a Macskamánia Magazinnak. És nagyon várom, hogy minél több új, izgalmas gyerekkönyvet illusztrálhassak ebben az évben is.
Melyik a kedvenc mesefigurád?
Természetesen Mikkamakka.
(Fotó: Kiss Gábor Norbert)
Kesergő néni. Ez az egyik első meseillusztrációm. Már nem emlékszem, mi miatt kesereg, de a meséből kiderül. Itt is sokat tervezgettem, ezt is ceruzával rajzoltam elő, de vízfestékkel színeztem ki, mert akkor még nem volt számítógép. Lehet, hogy ezért kesergett a néni.
Benedek Elek: Nagy mesekönyv 3. Esély
Nagyon mérges a rendőr bácsi, de a mese szerint a következő oldalon történik vele valami elképesztően titokzatos dolog.
Egy náthás ellenőr szeretne felszállni a kígyóvonatra. Ezt a rajzot csak úgy, magamnak készítettem, akkor, amikor éppen nem volt semmi munkám. Még egyetlenegyszer sem jelent meg nyomtatásban, csak itt és most.
