A világ legvarázslatosabb átváltozóművésze
Csak nézz körül, és észreveszed, hogy a világ legnagyobb átváltozóművésze maga a természet. Megfigyelheted, hogyan változik a borongós tél napsugaras tavasszá, a koromfekete éjszaka fényes nappallá, a piciny mag miként növekszik mézédes gyümölccsé, a hernyó hogyan alakul át színpompás pillangóvá, hogyan fejlődik hatalmas madárrá a tojásból kikelt gyenge sasfióka, a simogató szellő hogy tud félelmetes hurrikánná erősödni, vagy egy vízcsepp hogy válik jéghideg zúzmarává. Érdemes utánanézned e csodálatos jelenségek magyarázatának a természettudományos könyvekben vagy az interneten.
Igazi ritkaság, de létezik néhány emlős a Földön, amelyek nem elevenen hozzák világra utódaikat, hanem a madarakhoz és a hüllőkhöz hasonlóan tojással szaporodnak. A több mint 5500 emlősfaj közül mindössze öt tojásrakó fajról tudnak a tudósok.
1. Az alábbi szövegekből két, tojással szaporodó emlőst ismerhetsz meg. A képek és a leírások alapján találd ki, melyik szöveg szól a hangyászsünről, és melyik a kacsacsőrű emlősről. Írd a szöveg alatti üres keretbe a megfelelő betűjelet!
A)
B)
(1)
Kelet-Ausztráliában élő, különös kinézetű tojásrakó emlős, amelyet mintha egy hódból, egy vidrából, egy kacsából és egy mérgeskígyóból fabrikáltak volna össze. Áramvonalas testalkata a hódéra emlékeztet, széles és lapos szájszerve a kacsáéra hasonlít. A „csőre” nem szaruból, hanem kemény bőrből van, fogai nincsenek. A hímek hátsó lábaikon méreggel teli „sarkantyúkat” viselnek, amelyekkel rendkívüli fájdalmat okozhatnak. Kitűnően úszik, élete nagy részét a vízben tölti. A vízben főleg mellső lábaival és lapos farkával hajtja magát. Ujjai között úszóhártya alakult ki. Úszás közben nemcsak szemét csukja be, de orrlyukait és fülét is szorosan bezárja, miközben csőrét oldalirányban ide-oda ingatja. A víz alól gyűjtött rákokkal, vízi rovarokkal, kisebb halakkal táplálkozik. Párosodás után a nőstények hosszabb üreget vájnak, és ebbe rakják le, majd itt költik ki tojásaikat. A 10-12 milliméter átmérőjű tojások fehérek, lágy héjúak, mint a hüllőké. A nőstények testükkel melengetik a tojásokat, amíg ki nem kelnek a teljesen fejletlen, vak és csupasz kicsinyek. Az utódokat a hasi bőrszövet alól szivárgó anyatejükkel táplálják.
(2)
Utódaikat nem elevenen hozzák világra, hanem lágy héjú tojásokkal szaporodnak. Egyszerre egy tojást raknak, amelyet a hasi oldalon lévő erszényben tárolnak. A kölykök a kikelés után még 1,5-2 hónapig az erszényben maradnak, majd ha megerősödtek, már egy ásott lyukban élnek tovább. A nősténynek emlői nincsenek, a tejmirigyek szabadon nyílnak a hasi oldalon. Az utódok körülbelül 6 hónapos korukig táplálkoznak anyatejjel. Akár 50 évig is elélhetnek vadon és fogságban is. Jellemzőjük a fejük csőrszerű nyúlványa, amely a rovarevő életmódhoz alkalmazkodott. Fogaik nincsenek, nyelvüket hosszan ki tudják nyújtani. Testüket a szőrön kívül a háton tüskék is borítják, amelyek jó védelmet nyújtanak a ragadozók ellen. Veszély esetén puha talajon beássák magukat és csak a tüskéik állnak ki, míg keményebb talajon összegömbölyödnek, mint a sündisznók.
2. Döntsd el, hogy a következő állítások melyik állatra igazak! Színezd ki a mondat előtti kört a megadott színkód alapján!
