Thang Long Vízi Bábszínház. Hanoi, Vietnám
Mit keresnek a bábok a vízben? Mi köze a rizsnek a cirkuszhoz? Hogyan kapcsolódnak egymáshoza tűzokádó sárkányok és a balatoni tündérek? Ezek a kérdések is felmerültek, amikor Székely Andreával, a veszprémi Kabóca Bábszínház igazgatójával a vízi bábszínházról beszélgettünk.
A vízi bábszínház Vietnámból ered. Mikor és miért alakult ki ez a műfaj?
A vietnámi vízi bábszínház több száz, sőt ezer éves múltra tekint vissza. Távol-Keleten a rizs a fő táplálék, amit vízben termesztenek. Nem könnyű elképzelni, de a vietnámi földművesek vízben állva dolgoznak. A vizes földeken dolgozó parasztok kis fafigurákat faragtak, vagy találtak egy különös formájú, úsztatható fadarabot, majd a többiekkel együtt játszani kezdtek vele, és történeteket találtak ki hozzájuk. Ezt a fafigurákkal való mesélést abban tudom hasonlítani a magyar paraszti munkához kapcsolódó játékhoz, ahogy egy pásztor megpihent, faragott egy furulyát és azon játszott, így szórakoztatta magát és társait.
Thang Long Vízi Bábszínház. Hanoi, Vietnám
Hogyan képzeljünk el egy vízi bábszínházi előadást?
Egy hagyományos vietnámi előadásban fából faragott, színesre festett bábok úsznak a vízen. A bábjátékosok a folyóban vagy tóban, illetve ma már medencében, derékig a vízben állnak. Egy szalagfüggöny takarásában vannak. A függöny alatt vezetik át a bábokat tartó, nádból készült rudakat. A nádpálcák belső, üreges részében zsinórok vannak, ezekkel lehet a figurák egyes testrészeit így távolról is, szinte láthatatlanul mozgatni.
A közönség a partról vagy a medence széléről nézi a vízen úszó bábokat. A víz játékától, hullámzásától még különlegesebb az élmény. Tüzes játékok is kiegészítik a műsort; petárdák, tűzokádó sárkányok is gyakran feltűnnek az előadásokon, amelyeket élőzene kísér. A zenészek régen csónakban ültek, manapság a medence mellett foglalnak helyet. Különleges, ütős, fúvós és vonós hangszerekkel kísérik a produkciót.
Miről szólnak ezek a történetek?
A hagyományos vietnámi vízi bábelőadásban a mindennapi életből vett jeleneteket vagy legendákat mutat be a sok, egymást követő, rövid etűd. A szereplők sokfélék, szántó-vető parasztok, uralkodók, illetve harcosok, táncosok, humoros figurák, de sárkányok is. Legjobban egy cirkuszi előadáshoz hasonlít, amiben sok-sok különleges attrakció követi egymást. A vízi bábszínház tulajdonképpen a klasszikus vásári, mutatványos produkcióknak egy nagyon speciális formája.
Nálunk is készült már vízi bábszínházi darab. Miben volt hasonló a hagyományos vietnámi előadásokhoz, és miben volt más?
Nyulász Péter Helka – a Burok-völgy árnyai című könyvéből a veszprémi Kabóca Bábszínház mutatott be vízi bábszínházi előadást Helka, a Balaton tündére címen a rendezésemben. A szabadtéri előadást Veszprémben, a Balaton körül több településen, Budapesten és más helyszíneken is bemutattuk. Az előadásban nem a hagyományos vietnámi technikát használtuk, de vízen játszódik ez a különleges balatoni történet is. Abban is eltér a produkció a klasszikus távol-keletitől, hogy két felvonásos mesejáték, vagyis összefüggő történet. Számomra magától értetődő volt, hogy a Helka-előadáshoz a vízi bábszínházat válasszam. Az előadásban a vízen kis csónakok, vízi lények és állatok úsznak, bizonyos elemek a tóból bukkannak elő. A produkció most „alszik”, de remélem, hogy hamarosan felébred „Csipkerózsika-álmából” és jövő nyáron ismét bemutatjuk.
képek a Helka - a Balaton tündére című előadásból. Fotók: Vásárhelyi Dániel
