Kacsacsőrű emlős
A kacsacsőrű emlős Ausztráliában él. Széles, lapos csőre van, mint a kacsának, és széles, lapos farka, mint a hódnak. Tojásokat rak, de a kicsinyeit tejjel táplálja. Élete nagy részét a vízben tölti.
Pelikán
A pelikán hatalmas csőre alatt óriási toka, vagyis a torokzacskó fityeg. Olyan, mintha merítőhálója lenne. Ebben gyűjti a halakat, hogy aztán le is nyelje őket. Hatalmas szárnya segítségével gyorsan és kitartóan repül. A pelikánt gödénynek is nevezik.
„Iszik, mint a gödény” – mondják a nagyivókról.
Tiszavirág, kérész
A tiszavirág nem növény, hanem rovar. Lárvája tavak, folyók mélyén fejlődik három éven át. Ekkor feljön a víz színére, és előbújik a 10 centi hosszú, színpompás, törékeny testű tiszavirág. Nyár elején csapatokban rajzik. A kifejlett rovar mindössze néhány órát él.
Tiszavirág-életű, avagy kérészéletű – mondjuk arra, ami nagyon rövid ideig tart.
Úszóhártya
Sok vízimadár, a béka, a teknős, a hód, de még a víziló és a jegesmedve ujjai közt is úszóhártya feszül. Segíti őket az úszásban.
A búvárok békatalpa is a vízhez kötődő állatok úszóhártyáját utánozza.
Részlet Somlai János Ablak-zsiráf könyvek – Állatok című könyvéből (Móra Kiadó 2015, illusztráció: Hegedűs Márton)
