Közel tíz éve készítettem először papírsárkányt egy kézművestáborban Pólya Zoltánnal. Emlékszem az első eregetésre a szári domboldalon, amikor a szél belekapott a sárkányba, és nekem tartani kellett azt a hatalmas erőt, amit egyébként addig csak szélnek érzékeltem, ami lehet viharos, vagy gyengéd, szellő vagy orkán, dehogy irányítás alatt lehet benne tartani valamit, az maga volt a csoda.
Honnan jött neked a papírsárkány-készítés?
Volt gyermekkori élményem is, de az első igazán nagy impulzus 1985-86-ban ért, amikor a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben dolgoztam Kecskeméten. Itt láttam először, ahogy Rumi László, a Ciróka Bábszínház színésze papírsárkányt készít. Nagyon megtetszett, s azóta is, amikor lehet, de főleg tavasszal és nyáron készítek kisebb-nagyobb papírsárkányokat, már csak azért is, mert a tanítványaim nagyon szeretik. Sok minden tanítható általa, például fizikai törvényszerűségek: hogy hogyan marad fenn a levegőben a sárkány. Az elv ugyanaz, mint a repülőgépeknél. A sárkány tulajdonképpen tanítási projekt.
Kiknek tanítod?
Főleg általános iskolásoknak, első osztályostól nyolcadikig. Nagyon szeretik, mert nemcsak repülnek ezek a sárkányok, de szépek is. Néha csinálunk kínai papírsárkányt is, azoknak a formája is olyan kecses. Némelyik madár vagy lepke alakú, és gyönyörű színesek.
Említetted, hogy gyerekkorodban is találkoztál papírsárkányokkal.
Igen, az iskolában már mutattak sárkányt, azt a hagyományos rombusz-deltoid formájút. De léteznek sokkal stabilabb formák is, amelyek jobban kapaszkodnak a levegőbe.
S hogy jönnek ide a kínai papírsárkányok?
Bodóczky István Papírsárkány című könyvében olvastam először a kínai papírsárkányokról. Kínában a sárkány kultikus állat, majdhogynem szent lény, ezért csinálják nagyon szépre őket.
Minden év őszén megrendezik a Zebegényi Sárkányfesztivált (idén ez szeptember 16–17-én volt), ahol mindenki kipróbálhatja saját sárkányát.
Nekem a szélről a sárkány jut eszembe, a keresztényeknek a szél a Szentlélek megtestesítője, a szabadságé Krisztusban. Neked mit jelent a szél?
Nekem a szél egy csoda, mivel nem látható, mégis iszonyú ereje van. Nyilván sok fizikai és földrajzi tényező befolyásolja. Nagyon jó érzés, hogy nem látok valamit a szememmel, mégis ura vagyok, érzékelem ezt az erőt, amit úgy nevezünk, szél. Amint a gyerek elkészül a sárkányával, rohanni szeretne vele, minél hamarabb ki szeretné próbálni. A sárkány a menetszéllel repül föl, az igazi reptetés mérsékelt szélben jó. Ha a sárkány jól ki van egyensúlyozva és elég rugalmas, akkor jó szélben magától is repül. Erre legalkalmasabb terep a faluszéli domboldal, vagy a fővárosiaknak Hűvösvölgy vagy a Normafa.
Milyen sárkányt szoktál készíteni?
Legtöbbször kölyöksárkányt. Ez egy A/3-as lapból készül. Fontos, hogy rugalmas anyagot használjunk a merevítéshez. Gondoljunk egy madár testtartására, tehát ne egy kimerevített anyagot engedjünk fel, hanem a vesszőt kicsit ívesen ragasszuk fel. Különben a kínaiak hasított bambuszt használnak, ami egy rugalmas anyag. Egy fokkal nehezebb elkészíteni a bagoly-sárkányt, aminek már tényleg madár formája van. A harmadik típus, amit 2-3 gyerekkel szoktam készíteni, egy ív csomagolópapírból készül, hatszögletű, légáteresztő lyukakkal, s nádmerevítéssel. A sárkány fontos része a farok, erre a legjobb anyag a krepp-papírból vágott csík. Minél több pontjára ragasztjuk fel a sárkánynak, annál stabilabban repül. A sárkányt, mielőtt felengedjük, ki kell egyensúlyoznunk, ez az úgynevezett kantárral történik. Ezen lógatjuk a sárkányt, így nem fog elbillenni, hiszen érvényesül a mérlegelv. A kantárba kötjük bele az eresztőzsinórt, ami 3-20 méter lehet. Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy lakott területen ne sárkányozzanak, mert a villanyvezetékek nagy veszélyt jelentenek. A legjobb és a legszebb az, ha felnőtt és a gyerek együtt játszik, és együtt örül a magasba engedett sárkánynak.
Pólya Zoltán a Burattino Általános Iskola rajz–technika tanára, családjával a Fejér megyei Újbarokon él.