A méhek titokzatos élete

A házi méhek élete hosszú idők óta körülöttünk zajlik, életmódjukba azonban csak a hozzáértők pillanthatnak bele. Szorgos mindennapjaikról, titokzatos közösségükről Farkas Judit kérdezte Ábrám Tibort, aki amellett, hogy a miskolci Lévay József Református Gimnáziumot vezeti, kevés szabadidejét saját méhcsaládjainak is szenteli.


Mióta méhészkedik az ember?

A méhészet ősrégi tevékenység. Az ember kezdetben egyszerűen elvette a vadon élő méhek odújából a mézet, később pedig a természeteshez nagyon hasonló méhlakásokat készített, és ezekbe telepítette a méheket. Az 1. számú képen egy modern méhlakást (kaptárt) láthatsz (kivehető keretekbe épített lépekkel). Így a mézelvétel már sokkal kevesebb méh elpusztulásával jár. Manapság a lépekből centrifugaszerű mézpörgetővel távolítják el a mézet, így a lépek többször felhasználhatóak lesznek.

Hogyan készül a méz, és hogyan lehet rávenni a méheket, hogy adják nekünk a munkájuk gyümölcsét?

A háziméh latin neve Apis mellifera, azaz „mézcsináló méh”, ami utal arra, hogy a méhek nem mézet gyűjtenek, hanem a virágok nektárját, ami egy híg cukoroldat. A méhek a kis „szívószáljukon” keresztül szívják fel a nektárt, és az már a szájukban összekeverik a garatmirigyük által készített váladékkal. Ez nemcsak felhígítja a nektárt, de kémiai átalakulást is előidéz. A méznek éppen ezért nehezen utánozható összetétele van. A méh a mézhólyagjában szállítja haza a nektárt, és azt a lépek sejtjeibe tölti. Ezután következik a besűrítés, hogy megfelelően kevés víztartalma maradjon a méznek, így sokkal tartósabb. Ha a méz eléri a megfelelő sűrűséget, akkor a sejteket vékony viaszréteggel befedik (lásd a 3. számú képen).

Ez annak a jele, hogy a méz érett, és kezdődhet a mézelvétel, a pergetés. A gondos méhész csak annyi mézet vesz el a méhcsaládtól, amennyi nem veszélyezteti a méhek táplálkozását és a család életben maradását.

A méhek nemcsak mézet és egyéb méhészeti termékeket állítanak elő (viasz, propolisz, méhpempő, méhkenyér) – ők végzik a különböző növények beporzását. E nélkül nem hozna termést a növény, a méhészkedés tehát segít megőrizni a növényvilág sokszínűségét.


A házi méhek közösségben élnek. Hányan élnek együtt, kik a tagjai egy méhcsaládnak, hogy szervezik meg a munkát?

A méhek nagyon jól szervezett méhcsaládokban élnek. Az anyaméh a családban lévő összes méh anyukája. A munkásméhek, a dolgos lányméhek és a fiúméhek, a herék alkotják a családot. A méhcsalád tagjai-
nak a száma nagymértékben változik az év során. Télen 10-15 ezer méh telel át a méhanyával. Egy átlagos méhcsaládban 60 ezren élnek, de a kora nyár folyamán ennél nagyobb létszáma is lehet egy jól fejlett családnak. (4. sz. kép)

A dolgozó méhek korcsoport szerint végzik munkájukat. A legfiatalabbak takarítanak, etetik a leendő testvéreiket, majd később vizet hordanak, és csak körülbelül három hét elteltével kezdenek el nektárt gyűjteni.

Fotók: Ábrám Tibor

TUDTAD?

  • A méh nem csíp, hanem szúr.
  • A méhek a nyári hónapokban átlagosan 6 hetet élnek. Egy méh egész élete során egy mokkáskanálnyi mézhez szükséges nektárnál kevesebbet gyűjt.
  • A méh átlagosan 14-15 km/óra sebességgel repül, és annyi utat tesz meg életében, hogy háromszor megkerülhetné a Földet.
  • Egy kilogramm akácmézhez 50 000 méh rakománya szükséges.
  • A méhek tánccal értesítik társaikat a nektárforrás irányáról és távolságáról.