A múlt, a jelen és jövő kéréseivel egyaránt foglalkozik folyóiratunk 2016. évi első száma.
A múlttal foglalkozik Székelyné Kőrösi Ilona, aki írásában A piarista iskolák Kecskeméten címen a hazai oktatásügyben kiemelkedő érdemeket szerzett piarista iskolák, közülük is a nagy jelentőségű kecskeméti gimnázium történetét mutatja be.
Neveléstörténeti forrásaink között kiemelkedő szerepet töltenek be az iskolai értesítők. Ezért különösen fontos Gráberné Bősze Klára írása: Az iskolai érdemsorok és évkönyvek a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig – jelentőségük számbavételükkel. Az értékes tanulmány a címtől eltérően utal a napjaikban megjelenő, az egykori értesítőkhöz hasonló, de azoktól jelentősen eltérő kiadványokra. Sajnos e vegyes tartalmú kiadványok messze nem követik a tanulmányban is bemutatott, évszázados színvonalat. Forrásértékük sokszor csekély.
Negyedik, befejező részét közöljük Adamikné Jászó Anna Jókaival foglalkozó tanulmányának. Reméljük, hogy a folyóiratunkban megjelent tanulmánya is hozzájárult a közelmúltban megjelent Jókai és a retorika című könyve megírásához.
Korábbi kezdeményezésünket folytatva örömmel közöltük Fiziker Róbert: Az osztrák történelemkönyvek képe Magyarországról című tanulmányát. Sajnos, írása is bizonyítja, hogy ez a kép nemcsak homályos, hanem eseteként pontatlan is. Nemcsak „szomszédságunk”, hanem közös múltunk is több figyelmet érdemelne. Ha egy tankönyvből azt tanulják az osztrák gyerekek, hogy nekünk addig volt jó, amíg Ausztriához tartoztunk, ez több, mint pontatlanság. Az „érzékenység” nem történelmi kategória, mégis megemlítjük, hogy Benedek Elek tankönyvét az „érzékeny” Ferenc József nem fogadta el, mivel sértettük Ausztria érdekeit. Benedek viszont egy vesszőt nem volt hajlandó változtatni a kéziraton.
Ugyancsak történelmi tárgyú Katona András tanulmánya Az első világháború és következményei a pártállami időszak tankönyveiben III. (1956-tól az 1980-as évekig.) Az írás mintája lehet a tudományos igényű tankönyvelemzéseknek.
A könyvtárak ügyet két írás is érinti. Hiánypótló, éppen ezért nagy örömmel közöljük Pogányné Rózsa Gabriella: A könyvtár szakos képzés megszervezése a hazai felsőoktatásban című írását. Az írás a viszonylag fiatal könyvártudomány felső szintű oktatásáról, problémákkal teli történetéről hitelesen számol be.
Valóságos könyvtár – könyvtári valóság címen számol be Senkei-Kiss Zoltán a második alkalommal megrendezett konferenciáról.
A szerkesztőség mindig örül, ha olyan cikket közölhet, mely a jövővel foglalkozik. Ez hasznos, még akkor is, ha távolabb áll a jelen problémáitól. Hock Ferenc írása a következő évtizedek problémáját vetíti előre. Írásának címe: A bioakusztika mint az interdiszciplináris gondolkodás fejlesztésének egy lehetséges eszköze a közoktatásban.
Jáki László
