Talán indokolatlanul, mégis büszkén köszöntjük olvasóinkat folyóiratunk 16. évfolyamának első számával. Visszajelzések sora mutatja, hogy kialakult olvasótáborunk van, s ezzel az olvasótáborral szerzők sokasága osztja meg tapasztalatait, tudását, ismereteit. Elégedettségünket némileg árnyalja, hogy a 15 év során felvetett kérdések bármennyire is valósak, egyértelmű választ adni ezekre nem mindig tudtunk. Mentségünk természetesen bőven van, hiszen gyorsan változó világunkban mire egy kérdést megfogalmazunk, már újabbak és újabbak kerülnek elő. Elég itt a modern technika, a változó életforma és az olvasás csökkenésére vagy a tankönyvkérdés számos nyitott problémájára utalni.
Természetesen nem gondolunk arra, hogy bármely kérdésre örök érvényű, egyértelmű választ tudnánk adni. Ilyeneket még az egzaktabb tudományos területeken is hiába keresnénk. Arra viszont szeretnénk törekedni, hogy egy-egy felmerült problémát mélyebben, sok oldalról megközelítve mutassunk be.
Itt vannak például a történelemtankönyvek, melyek a felnövekvő nemzedékek gondolkodásmódját alakítják, befolyásolják. A korábban emlegetett „békés egymás mellett élés” helyett ma már az Európai Unióval foglalkozunk, mely meghatározza gazdaságunkat, kultúránkat. Az unión belül vetődik fel a nemzeti identitás számos kérdése, s így értelmezendő a történelemtankönyvek szemlélete is. Kérdés, hogy XXI. századi barátságunk érdekében miként kezeljük múltunk történetét?
A közelmúltban megjelent törökül az Egri csillagok. Érdeklődve figyeljük a török irodalmi életet, vajon hogyan fogadja ezt a regényt a mai török olvasó? A több évszázaddal ezelőtti esemény felelevenítése eddig nem váltott ki semmilyen török reakciót, de vajon a közelmúlt eseményeinek bemutatásánál is ez lesz-e a helyzet?
E számunkban egy kiváló írást közlünk A francia közoktatás történelemkönyvei és a magyar történelem címen, melyből kiderül, hogy a francia tankönyvek röviden, de árnyaltan érintik 1848 eseményeit. De természetesen felmerül az a kérdés is, hogy a magyar tankönyvek miként foglalkozzanak Franciaországnak a trianoni békeszerződés körüli szerepével?
A következő számunkban a lengyelországi tankönyvekkel foglalkozunk, majd szándékaink szerint sorra vennénk több ország történelemkönyvét is.
A Játékkal tanulni – Számítógépes játékok használata az oktatásban című tanulmány ugyancsak számos olyan problémát vet fel, amely az érdeklődésen kívül továbbgondolást igényel, hiszen a tanulók tanulással kapcsolatos motivációja az oktatás alapkérdéseit érinti.
Egyelőre távolinak tűnik a kínai oktatásügy problémája, mégis örömmel közöljük a Keveset olvasnak, de versenyeket nyernek a kínai diákok című írást, mely a címtől eltérően számos olyan problémát vet fel, melyre érdemes felfigyelnünk. Itt említjük, hogy szándékaink szerint folyóiratunkban nagyobb terjedelmet biztosítunk majd a különböző országok törekvéseinek bemutatására, hiszen az olvasáskultúra változása, ezen belül a könyvolvasás csökkenése világprobléma.
