Könyv és Nevelés, 2018/3

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A PISA 2015 hazai vonatkozású eredményei az értő olvasás tekintetében nemcsak újragondolásra késztették a hazai olvasáskutatás, könyvtártudomány, oktatáspolitika szereplőit, hanem interdiszciplináris módszertani változást is előrevetítenek. Az iskolai könyvtárak szerepe az értő olvasás fejlesztésében egyértelmű. Ezt igyekszik alátámasztani az IFLA iskolai könyvtári normativ dokumentumai, amelyek gyakorlati megvalósulásának lehetőségeit az értő olvasás fejlesztésének szempontjából vizsgálja a szerző. A könyvtárhasználati órák lehetséges formáját, az információk értelmező felhasználásának technikáját egy a mindennapokból vett saját gyakorlattal mutatja be.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Athenaeum nemcsak az egyik legrégebbi, de a legtöbb könyvet is megjelentető vállalat volt a két világháború közötti években. Gyermek- és ifjúsági könyvei viszonylag másodrendűek voltak a „felnőtteknek” szánt kötetek mellett, mennyiségileg csak néhány százalékát tették ki összes kiadványának, minőségileg azonban a kiadott könyvek túlnyomó többsége irodalmilag értékes mű volt. A legkisebbeknek szánt leporellók szerzői mellett a gyermekkönyvek írói között meghatározó volt Benedek Elek személye, mesegyűjteményeit, ifjúsági regényeit folyamatosan piacon tartotta a kiadó. Az Athenaeum kiadványai között nagy számban jelentek meg a maguk korában nagyon kedvelt lányregények. Az egyetemes ifjúsági irodalom képviselői közül a német Karl Maynak volt kiemelt szerepe, kalandregényeit rendszeresen megjelentette a vállalat. Szépirodalmi művek mellett rendszeresen adott ki ifjúsági ismeretterjesztő könyveket is. Ezek sorában a történelmi és társadalomtudományi munkáknál nagyobb számban láttak napvilágot a természettudományok egy-egy területét ismertető művek. A kiadó gyermek- és ifjúsági regényei révén fontos szerepet játszott a fiatalok olvasóvá nevelésében.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány célja, hogy a szűkös források ellenére betekintést nyújtson a huszadik század első két évtizedében az iskolarendszeren kívül működtetett munkásgimnáziumok életébe. Ez a terület átfogó módon nem került még feldolgozásra a neveléstudományi kutatások során. Most arra teszünk kísérletet, hogy a sajtóanyagok és a megmaradt értesítők feldolgozásával bővítsük ismereteinket erről a képzéstípusról. Ennek a kísérletnek vannak máig ható tanulságai, olyanok, amelyek vissza – visszaköszönnek a formális – non-formális –informális tanulási formák között megszerzett tudáselemek elismeréséről szóló vitákban.