Könyv és Nevelés, 2016/3

^[1] Egy nagyobb munka keretében az olvasóvá válásnak, az olvasás megszeretésének körülményeit vizsgáltuk. Ezek között, ha nem is az első helyen, de jelentős helyet, szerepet kaptak azok az „értéktelen” irodalmi művek, melyeket leegyszerűsítve, köznapi nyelven ponyvairodalomnak szoktunk nevezni

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége elleni világháborúhoz vezető szarajevói merénylettől a nagy háborút Magyarország számára véglegesen lezáró trianoni békediktátumig alig hat év telt el csupán. Ez a fél tucat esztendő, főleg annak lezárása azonban meghatározta egész XX. századi történelmünket, és hatása nem halványul el az új évezred kezdetén sem. Ez az írás azt vizsgálja reprezentatív tankönyvminta segítségével, hogyan jelenítették meg és értékelték az 1980-as évek és a Nemzeti alaptanterv életbe lépése (1998) közötti időszak magyarországi történelemtankönyvei ennek a néhány nagyon fajsúlyos évnek a számunkra tragikus históriáját. Általános és középiskolai tankönyveket egyaránt áttekintettünk. Munkánk folytatása az 1956 és az 1980-as évek közötti időszakot áttekintő korábbi írásnak. Ezúttal tehát a rendszerváltozást közvetlenül megelőző és követő időszak tankönyveit tekintjük át, és velük kapcsolatban fogalmazunk meg következtetéseket. 

^[1] A kínai gyerekek rengeteget tanulnak. A mondat lassan frázissá válik, mégis, új értelmet kap, ha személyesen is meggyőződhetünk igazságtartalmáról. A Nemzeti Felsőoktatásba Belépő Vizsgára, a Kao Kaóra készülő, 19 éves Mao Hszin-zsui még európai turistaútjára is becsomagolta néhány

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának gondozásában jelent meg Gombos Péter szerkesztésében A művészet és kultúra befogadásának alapkérdései című kiadvány.

A kötet négy fő fejezetre tagolódik, a szerzők a művészet, filozófia, pszichológia kérdései mellett az oktatás számára is rendkívül lényeges problémakörrel, így az irodalmi nevelés jövőjével, valamint a múzeumpedagógia kérdéseivel