Könyv és Nevelés, 2016/1

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Az iskolák által kiadott érdemsorok, értesítők, évkönyvek – összefoglalóan értesítők – a magyar oktatás-, művelődés- és társadalomtörténet egyedülálló forrásai. A tanulmány célja a XVIII. századtól a XX. század közepéig tartó időszakban megjelent iskolai értesítők bemutatása és a bibliográfiai számbavételükről helyzetkép adása. Megismerkedhetünk az értesítők kiadását szabályozó rendelkezésekkel, az értesítők tartalmával (pl. a diákok és érdemjegyeik, a tanárok és az általuk oktatott tantárgyak, az iskola felszereltsége, a tanév történései, a tanárok tudományos munkássága). Áttekintést kapunk, hogyan készült az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban az 1800–1948/49 között időszakban, a történelmi Magyarországon megjelent értesítők bibliográfiája. A 20 kötetet kitevő bibliográfia az értesítők leírása mellett azt is tartalmazza, hogy mely könyvtári gyűjteményben lelhető fel egy-egy tanév értesítője. A következő feladat az értesítőkben található tudományos igényű tanulmányok repertorizálása.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége elleni, világháborúhoz vezető szarajevói merénylettől a nagy háborút Magyarország számára véglegesen lezáró trianoni békediktátumig alig hat év telt el csupán. Ez a fél tucat esztendő, főleg annak lezárása azonban meghatározta egész XX. századi történelmünket, és hatása nem halványul el az új évezred kezdetén sem. Ez az írás azt vizsgálja reprezentatív tankönyvminta segítségével, hogyan jelenítették meg és értékelték az 1956 és 1980-as évek közötti történelemtankönyveink ennek a néhány nagyon fajsúlyos évnek a számunkra tragikus históriáját. Általános iskolai és gimnáziumi könyveket egyaránt áttekintettünk. Munkánk folytatása az 1945 és 1956 közötti időszakot áttekintő korábbi írásnak. Ezúttal ugyan csak a Kádár-korszak történelemtankönyveinek zömét fogjuk vallatóra, de az egész pártállami időszakra vonatkozó következtetéseket fogalmazunk meg.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A kecskeméti piarista iskola 300 évvel ezelőtt, 1715-ben kezdte meg működését. A kegyes tanító rend Rómában jött létre a 17. század elején, azzal a céllal, hogy ingyenes oktatást és keresztény nevelést nyújtson a tehetséges és szegény fiúgyermekek számára. A rend alapítója Kalazanci Szent József. Az őt ábrázoló kegyképek megtalálhatók a piarista templomokban és iskolákban. A hagyomány szerint az iskolákat és a tanuló gyermekeket Mária, a Kegyes Iskolák Királynője oltalmába ajánlották. A piaristák címerében állandó motívum Mária nevéből az összefonódó A és M betűk, valamint a Mária Isten Anyja szavak rövidítése. A kecskeméti rendház és iskola alapítója gróf Koháry István földesúr. Az első szerzetesek és tanítók a Felvidékről, Nyitráról érkeztek. A piaristák a város központjában kaptak telket, amelyen a 18-19. század folyamán több építkezés történt. A mai gimnáziumi épület 1933-ban épült. Az iskolában a kezdetektől fogva magas színvonalú oktatás folyt a „hittel és tudással” piarista alapelv jegyében. A diákok 1863-tól érettségizhettek. A tanórák mellett fontos volt a diákok életében az önképzőköri munka, a színjátszás, a cserkészet. 1944 után a kecskeméti középiskolákat Egyesített Gimnázium néven összevonták, ezek átmenetileg a piaristák épületében működtek. Az államosítást követően a Piarista Gimnázium maradt az egyetlen egyházi fenntartású iskola, amely folyamatosan működhetett. Jelenleg Európa legnagyobb piarista iskolája.

Nagy érdeklődés övezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete, valamint Könyvtártudományi Doktori Programja szervezésében, a Magyar Tudomány Ünnepe^[1] rendezvénysorozat keretében 2015. november 23–24-én, két helyszínen