Könyv és Nevelés, 2015/4

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Mi is a fantasy? Típus? Műfaj? A fantasy témájú könyvek a legnépszerűbbek manapság, a fantasyről már mindenki hallott, de hazánkban nincsenek kidolgozott rendszertanok ezzel a területtel kapcsolatban. Írásunkban a fantasztikus irodalomról, s a belőle származó fantasy-alműfajokról ejtünk szót. Át kívánjuk tekinteni a fantasztikus irodalom rendszerét, tulajdonságait, a fantasy helyét ebben a rendszerben, az irányzat eredetét, fejlődését, fontosabb szerzőit, hatásaikat. A munka nem könnyű: a magyar irodalmi feldolgozás kevés, az elemző leginkább angolszász forrásokra szorul. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy az angol-amerikai teoretikusok maguk sem egységesek az alműfajok meghatározásában, csoportosításában. Azonban a rendszerezés szükséges, hiszen e nélkül a fantasy hazai recepciója semmiképpen sem mehet végbe. Terjedelmi okok miatt cikkünket két részre osztottuk: az első rész a fantasy és a fantasztikus irodalom viszonyával, a második rész a fantasy irányzatainak csoportosításával foglalkozik.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége elleni – világháborúhoz vezető – szarajevói merénylettől a nagy háborút Magyarország számára véglegesen lezáró trianoni békediktátumig alig hat év telt el. Ez a fél tucat esztendő, főleg annak lezárása azonban meghatározta egész XX. századi történetünket, és hatása nem halványul el az új évezred kezdetén sem. Ez az írás azt vizsgálja reprezentatív tankönyvminta segítségével, hogyan jelenítették meg és értékelték 1945 és 1956 közötti történelemtankönyveink ennek a néhány nagyon fajsúlyos évnek a számunkra tragikus históriáját. Általános és középiskolai könyveket egyaránt áttekintettünk. Munkánk folytatása az 1920 és 1944 közötti időszakot áttekintő korábbi írásnak, alapvetően megváltozott történelmi körülmények, egy rövid, demokratikusnak tetsző átmenetet követően zömmel a legkeményebb kommunista diktatúra keretei között. A tanulságok levonására írásunk folytatásában kerítünk sort.

„…a tudományos képzettség a szellemi látókört kiterjeszti, gondolatgazdagságot ad” és „Nemzeti létünk egyik alapföltétele, hogy nőink magyarok legyenek; a nemzeti érdekeket felismerni, azok iránt lelkesedni és másokat lelkesíteni csak az lehet képes, a ki már az anyatejjel szívta magába a hazánk forró szeretetét.”

2015 októberében jelent meg az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) a Students, computers, and learning: Making the connection című kutatási jelentése.^[1] A jelentés a 2012-es Programme for International Student Assessment (PISA) eredményei alapján, számos