Folyóiratunk 17. évfolyama gazdag tartalmának két írása is a múltból indul ki. Pogányné Rózsa Gabriella tudományos igényű tanulmánya a középkorig nyúlik vissza. Írása távol áll ugyan a XXI. század problémáitól, de Sevillai Szent Izidor munkásságának bemutatása olyan gyökereket mutat be, melyek hozzájárulhatnak a könyvek, könyvtárak, az olvasás mai problémáinak megértéséhez.
A XXI. századi információs vagy tudástársadalom emberének ‒ legalábbis a modernebbeknek, a fiataloknak vagy fiatalosaknak, akik már a számítógépek világában váltak íróvá-olvasóvá vagy akár kutatóvá ‒ elsődleges információs forrása a világháló; ami nincs a neten, az nincs is ‒ hangzik a Larousse enciklopédia reklámjának mai parafrázisa. Ám a jelen és a jövő mindenképpen a múltból is kell, hogy
Középiskolai tanár, bölcseleti doktor, író, tankönyvíró, irodalomtörténész, utazó. Elsősorban tanár volt, de tudományos kutatóként is nagyon fontos szerepet töltött be életében az irodalom, irodalomtörténet és ezen belül az ifjúsági irodalom. Most elsősorban az ifjúsági irodalommal kapcsolatos tudományos munkásságával foglalkozunk. (Névváltozatok: dr. Thótt Rezső, Tivadari Thótt Rezső dr.)
Sok szó esik arról, hogy az internet világában hogyan alakul a gyermekek, fiatalok attitűdje a könyvekkel, írott anyagokkal, irodalmi alkotásokkal kapcsolatban.
Több éve dolgozunk serdülő- és fiatalkorúak önismereti kurzusainak bővítésével, változatos módszerek kipróbálásával. Az a célunk, hogy egyfajta belső munka iránt fogékonyabbá váljanak a résztvevők.
A családi környezetben történő mesélés a gyermekek életében kiemelkedően fontos, azonban a mai informatikai és médiabeli sűrűség nem támogatja ezt a közös tevékenységet. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt kihagyhatatlanul fontos egy gyermek életében a mese.
Van, aki gyermekkorában tapasztalta, hogyan melengeti meg a felnőtt és a
Egy nagyobb munka keretében több mint ötszáz önéletrajzot, visszaemlékezést vizsgáltunk abból a szempontból, hogy ki, mikor és milyen körülmények között találkozott az irodalommal. A visszaemlékezésekből egyértelmű következtetéseket aligha lehet levonni, hiszen a mintavétel nem volt reprezentatív. Mégis figyelmet érdemel, hogy több mint háromszáz fiatal számára az irodalommal volt való
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatásban való szerepe az elmúlt évtizedekben fokozatosan megnövekedett az információs társadalom elvárásainak megfelelően. A XXI. század iskolatermében olyan IKT-eszközök jelentek meg, mint a televízió, projektor, interaktív tábla, szavazórendszer, tanulói laptopok, tabletek, okostelefonok stb. Ezek az eszközök egyrészről
A könyvtárostanárok a könyvtárhasználati óráikon tanítják a nyomtatott könyvekre való hivatkozást. Biztosan sokan vannak ‒ főleg középiskolában ‒, akik a folyóiratcikkekre is kitérnek, sőt olyan kollégák is vannak, akik a továbbtanuló diákokra gondolva a tanulmánykötetben megjelent tanulmányok adatainak megadását is tanítják. Azt
Barátné Hajdu Ágnes − Cs. Bogyó Katalin − Eigner Judit (2013, szerk.): Könyvtárhasználati óravázlatok (Kis KTE könyvek, 7.), Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 334 p., ISBN 978-963-88046-4-8
2013 végén jelent meg a Könyvtárhasználati óravázlatok című kötet a Kis KTE Könyvek sorozat 7. részeként. A kötet a könyvtár-pedagógiával foglalkozó szakemberek
ken_2015-1_online.pdf