Könyv és Nevelés, 2014/3

   "Az alábbi cikkben az egyre többször emlegetett, és talán egyre népszerűbbé váló e-bookok, magyarul e-könyvek témáját igyekszem körbejárni, főként a könyvtárak és az olvasók nézőpontjából. A cikkben először megpróbálom értelmezni, mi mindent értenek, érthetünk az e-könyvek fogalmán, szűkebb és tágabb értelemben."

   "Kutatásom célkitűzése egy olyan program kialakítása volt, amely hatékonyan képes fejleszteni a gyerekek információs kompetenciáit. Munkám második fázisa az elkészített programterv gyakorlati kipróbálásából állt. Itt a fő cél annak bizonyítása volt, hogy a program alkalmazásával a fenti célkitűzéseket sikeresen elérhetjük. Az eredeti célcsoportot gyermekotthonban élő fiatalok képezték, mivel ez az a környezet, ahol a résztvevők folyamatos jelenléte biztosított.

Az olvasás vizsgálatának újra és újra felmerülő igénye nem csupán az aktuális tényező^[1] vagy a folyamatos követés elvárásának kizárólagos okán jelentkezik időről időre, hanem ezek dinamikus keresztmetszetében merül fel megkérdőjelezhetetlenül.

Vlagyimir Propp könyvében világosan megmutatta, hogy a varázsmesék milyen szoros kapcsolatban állnak az ősi társadalmak beavatási szertartásaival. Idézem: „A mítoszok és mesék kompozíciója egybeesik a beavatási szertartások eseményeinek sorrendjével. Ez alapján azt gondolhatjuk, hogy azt mesélték el, ami a fiatallal a valóságban is megtörtént. Közben azonban nem ő maga volt

"A hazai oktatásügy történetében, ezen belül az olvasás és az irodalom iránti igény felkeltésében különösen nagy – eddig kellően nem értékelt – szerepük volt az önképzőköröknek. Történetük a XVIII. század utolsó évtizedére nyúlik vissza. Elnevezésük többször változott (ennek okaira még visszatérünk), de az alapvető cél, az iskolában kapott ismeretek önképzés útján történő kiegészítése, egy évszázadon át változatlan maradt. Fontosnak tartjuk előrebocsátani, hogy tanulmányunk címének megfelelően az önképzőkörök történetének csak egy aspektusával: az olvasóvá neveléssel foglalkozik. A témaválasztásnak ez a szűkítése esetenként zavaró, mert munkájuk megértéséhez esetenként tevékenységük egészét kell bemutatni, hogy érthető legyen az a háttér, amely segítette az olvasóvá nevelést."

Tolkien birodalmairól, városairól és ezek elrendezésének, geometriájának szimbolikájáról egy korábbi írásunkban^[1] már említést tettünk. Jelen dolgozatunkban a Tolkien világát meghatározó és a teremtés munkájába beleavatkozó Gyűrűkről és

   "A múlt század hatvanas éveiben az ELTE-n a magyarosok két csoportra voltak osztva: a jó kétszáz főnyi társaság egyik fele Bárczi Gézához járt, a másik fele Benkő Lorándhoz. Jómagam az utóbbi társaságban hallgattam a nyelvtörténeti előadásokat, Bárczi Gézával csak a nyelvjárásgyűjtéseken, a diákköri konferenciákon beszélhettem, s bírálója volt az osztják nyelv szigvai nyelvjárása igeragozási rendszeréről szóló doktori dolgozatomnak 1970-ben."