Könyv és Nevelés, 2012/2

Bevezetés

A minőséggel foglalkozás nem divat, hanem lényeges európai uniós kötelezettség és felismert társadalmi követelmény. Ennek alapelveit 1994-ben fogalmazta meg az Európai Unió minőségösztönző politikájában. E szerint a minőség a vezetés stratégiai eleme, a versenyképesség elengedhetetlen eszköze, amelynek célja a használói elégedettség elérése.

Az unió a minőség

Bevezetés

A tanulmány címéül szándékosan választottam e nagy múltú tantárgy mai helyzetének vizsgálatát. A múlt időnként üldözi a jelent és a jövőt. A múlt ebben az értelemben az a gyakorlat, amely tantárgyunk tanítását a XIX. század második felében meghatározta. A latin a gimnáziumi oktatás egyik legfontosabb tárgya volt, heti 4-8 órában tanították nyolc éven keresztül.

„A mai gyerekek nem olvasnak… A mai gyerekek csak vackokat olvasnak… A mai gyerekek egész nap a számítógép meg a tévé előtt ülnek… A mai gyerekek azt se tudják, mi az a könyvtár…” – hányszor halljuk ezeket a véleményeket, és hányszor félünk, hogy igazak ezek a vélemények. Böngésszük végig, miféle kapcsolatban is vannak fiataljaink a könyvek világával. A mai felnövő nemzedék ízlése és szokása gyökeresen különbözik-e az előző nemzedék(ek)étől, vagy a könyvek mennyisége-minősége alakult-e át nagymértékben kettő-három vagy akár egyetlen évtized folyamán? Vagy maga a könyv fogalma sem pontosan azt jelenti, mint a szülők-nagyszülők számára jelentette?

Korábbi összeállításunkban Gondolatok az olvasásról címen több száz közéleti személyiség véleményét gyűjtöttük össze e kérdéskörben, s tettük hozzáférhetővé az Olvasás Portálon. Felhasználtuk a korábbi összeállításokat^[1], valamint feldolgoztuk azokat az önéletrajzokat,

Ötödik általánosba lépve kislányom megkapta kötelező olvasmányul A Pál utcai fiúkat, s vele együtt magam is újraolvastam Molnár Ferenc kisdiákok számára írt regényét. Felnőtt fejjel újra megfogott a helyszínek világa, amelyekhez oly közel nőttem fel, hogy járhattam volna játszani akár a Pál utcai grundra, akár a Füvészkertbe, ha előbbit teljesen, utóbbit javarészt be nem építik azóta.

Török Sándor a Magyar Rádió műsordokumentumaiban

1946 és 2002 között

1946. április 21. Budapest I. 22:00 A hír. Török Sándor jegyzete 2 p.

1946. szeptember 1. Budapest I. 12.40 Vasárnapi beszélgetés. A politizáló íróról. Török Sándor vasárnapi beszélgetése Hevesi Endrével Forrás: Magyar Országos Levéltár Sajtó

A katolikus papság műveltebb része a világi értelmiséghez hasonlóan jelentékeny szerepet töltött be a reformkor irodalmi életében.^[1] Több jelentős író került ki közülük, mint például Guzmics Izidor, Horváth Endre vagy Czuczor Gergely. Jó néhányan, mint könyvvásárlók és olvasók vállaltak részt

Az elmúlt évtizedek politikai torzulásai a neveléstörténet-írás terén is megtették hatásukat. Voltak méltatlanul előtérbe kerülő témák és szerzők (pl. 1919, Földes stb.), voltak tiltott vagy meghamisított témák (pl. Klebelsberg vagy Hóman kultúrpolitikai értékei) és voltak agyonhallgatott témák és személyek. Ilyen elhallgatott személy volt a pedagógus-tudós-politikus Jancsó Benedek is.