Könyv és Nevelés, 2011/4

Engedjék meg, hogy az Ami a jubileumi emlékkönyből kimaradt címet viselő munkajelentésemet egy XXI. századi klasszikussá nemesedő, poétikus mottóval kezdjem, korunk egyik jelesétől, Varró Danitól. Íme, a mottó:

„Hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én, ha bakker

nem áll rendelkezésre csak 160 karakter”

És már jöhet is a

A fenti címmel jelent meg, a Könyvtári Intézet Továbbképzés felsőfokon című sorozatában, Skaliczki Judit könyve. Annak idején Schütz Antal teológiai, majd Zsilka János általános nyelvészeti könyveiről volt szokás mondani-mondogatni, hogy csak homlokráncolással lehet őket olvasni. Értve ezen azt, hogy teljes, koncentrált figyelmet kívánnak, a lehető legfajsúlyosabb dolgokról szólnak, a

„A mai jelenségeket, tendenciákat többféleképpen értelmezhetjük. Egyesek számára katasztrófát jelent, mások lehetőséget látnak benne, hogy reformok, kreativitás és fantázia segítségével a jövendő generációk javára fordítsák.”

(Dr. Georg Ruppelt)

Az olvasási szokások elmúlt években tapasztalható változásait – 2011-től

Bevezetés

Az elmúlt egy évtizedben a magyar felsőoktatás jelentős átalakuláson ment át. Először a szétaprózódott magyar felsőoktatási rendszer intézményi integrációja történt meg, később a hallgatói létszám emelése, a kreditrendszer egységes használata, majd a több szintű képzést megvalósító Bologna-rendszer bevezetése változtatta meg a korábban kialakult felsőoktatási

A beszélt és az írott szöveg percepciója az emberi megismerés fontos – ha nem a legfontosabb – tényezője. Gósy Máriának köszönhetően szervezett, egymásra épülő kutatások hosszú sora foglalkozik a beszédpercepcióval, s ezek a kutatások az utóbbi évtizedben kiteljesedtek az írott szöveg percepciójával, azaz a szövegértő olvasással. Az alapkutatásokhoz természetes módon csatlakozik a módszer, vagyis a fejlesztés lehetőségeinek kidolgozása, például a GMP-teszthez is csatlakoznak a fejlesztést szolgáló anyagok. A fejlesztési módszerek egyike az elemzés: az egész szerkezetének, részei egymásra épülésének, funkcióinak megismerése. A retorikai elemzés tulajdonképpen módszer, mégpedig olyan módszer, amelynek elméleti megalapozása van.

A National Literacy Trust több éve méri Nagy-Britanniában a gyermekek és fiatalok olvasási, fogalmazási és beszédkészségét. Az összefoglaló ennek a széles spektrumú vizsgálatnak egy szegmensét mutatja be. Az olvasással kapcsolatos kérdések az alábbi témaköröket ölelték fel: a fiatalok mennyire lelik kedvüket az olvasásban, saját bevallásuk szerint mennyire jól, milyen gyakran és milyen hosszú ideig olvasnak, milyen típusú műveket vesznek kézbe az iskola falain kívül, havonta hány könyvet olvasnak, mennyi könyvü van otthon, valamint, hogy hogyan viszonyulnak az olvasáshoz.

A gyermekekkel kapcsolatos tudományos megfigyelés igénye egyre inkább teret nyert a 19-20. század fordulóján, a gyermekszemléletben jelentős változások mentek végbe. Írásomban annak a megfigyelésnek az eredményét kívánom bemutatni, melyben megkíséreltem feltárni a gyermekszemléleti változásokat Az Én Ujságom című gyermekfolyóirat metszeteinek tükrében.

A tanulmány aktualitása és célszerűsége akkor fogalmazódott meg bennünk, amikor választ kerestünk arra, hogy miért nem működik a tankönyvpiac és a tankönyvkínálat Ukrajnában, s az eddig megjelent tankönyvek metodikai kultúráját, tartalmát, formai és terjedelmi paramétereit illetően milyen mértékben hasonlítanak, avagy különböznek a nyugat- és közép-kelet-európai tankönyv viszonyoktól. Ennek

Száz évvel ezelőtt született a múlt század második felének egyik nagy formátumú pedagógusa, közéleti személyisége, aki a neveléstudomány minden területén aktívan és eredményesen működött. Az utókor nemcsak pedagógusként, hanem szakíróként is számon tartja: élete során harminckét önálló kötete, füzete, valamint közel félezer cikke, tanulmánya jelent meg. Élete kettős vonzásban tellett el: tanított (ha nem is mindig iskolaszerűen, mert pedagógusok tanítójaként dolgozott évtizedeken át; tanfolyamokat vezetett, előadásokat tartott, konferenciákat szervezett) és írt. Íróember volt abban az értelemben is, mint ahogyan a XIX. század második felétől a nép- és polgári iskolai tanítók, tanárok hivatásbeli kötelességüknek tartották, hogy a tanító- és tanáregyesületek helyi és országos kiadványaiban, a Néptanítók Lapjában, a Nemzetnevelésben, majd a Köznevelésben és sok más lapban hallassák a hangjukat, különösen, ha jobbító szándékkal a „végekről”, a kis tanyai, pusztai, kisközségi iskolák gondjairól szóltak. Ők valóban a pedagógia sűrűjében voltak: tanítók, népművelők, megbecsült közéleti emberek, akik számára a hivatás egyet jelentett a mindent felvállaló és a megoldást önként teljesítő kötelességgel. Közülük az egyik: Fonay Tibor.

Az „athénée” (athéneum) a belgiumi francia nyelvben állami (királyi) gimnáziumot jelent, eltérően a Franciaországban használatos „lycée” (líceum) helyett.

Mindkét szó etimológiai szótár lapozgatása nélkül érthető annak, aki némi jártasságra tett szert a klasszikus nyelvekben és kultúrában.

Aki azt hiszi, e jártasság a múlté, sokként érheti az a tény, hogy a brüsszeli Athénée

A magyarországi iskolai könyvtárak történetének forrásait tanulmányozva, az olvasóban az a kép alakul ki, hogy e könyvtártípus históriája szinte sikertörténet. Ugyanakkor az iskolai könyvtárak történetét bemutató makro- és mikroszintű feldolgozások súlyos nehézségekről, a gyűjtemények ellehetetlenüléséről, a mérhetetlen alulfinanszírozásról és még számos más működési nehézségről írnak. Aki

Könyvtárunk arra vállalkozott, hogy az elmúlt másfél évben – decemberben zárul a projekt -megismertesse a mesék és a mesélés világával a felnőtteket. Szakértő előadók tartottak és tartanak még előadásokat, beszélgetnek, beszélgettek a közönséggel arról, hogy mi a mese, miért, mit és hogyan meséljünk. Azok, akik hónapról hónapra ellátogattak programjainkra, nem mentek haza üres kézzel. Azon

Érdekes témával rukkolt elő a Szegedi Tudományegyetem JGYPK Felnőttképzési Intézete 2011. október 12-én Szegeden. Az általuk szervezett szakmai nap házigazdái, Barátné Hajdu Ágnes főiskolai tanár és Cs. Bogyó Katalin könyvtárostanár, szakvezető segítségével az előadók több oldalról világították meg a kultúraközvetítés helyszíneinek fontosságát és ebben a szegedi Felnőttképzési Intézet szerepét.

A Közép-magyarországi régióban iskolai könyvtárként egyedül nyert pályázati támogatást iskolánk a TÁMOP pályázati kiírásán: TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR-Tudásdepó-Expressz – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében.

A Tudásdepó a Berzsenyi Dániel Gimnázium (BDG) Könyvtárában