Könyv és Nevelés, 2011/3

Rövid, súlyos betegség után 2011. május 17-én váratlanul elhunyt Haralyi Joli, a hazai iskolai könyvtárügy egyik legkiválóbb egyénisége. Távozása mind a család, a barátok, mind pedig a munkában társak számára fájdalmas hiányt jelent. 
Több mint harminc esztendőt átfogó munkálkodása szinte megszakítás nélkül az iskolához, az iskolai könyvtárakhoz kötődött: volt általános iskolai és

Iskolánk, a Szent Pál Marista Általános Iskola nemcsak nevében hordozza Jézus egyik leghívebb apostolát, hanem tevékenységével is a rászorulók segítését, s ezáltal a keresztényi élet legfontosabb törvényeinek megvalósulását tűzte ki céljául. Végzi ezen munkáját attól kezdve, hogy 1930-ban a Salvator Rend öt nővére megkezdte oktató-nevelő tevékenységét iskolánk főépületében. Bár 1948-ban intézményünket államosították (először Állami Általános Iskola, majd Zádor Úti Általános Iskolaként működött), az akkor még megszabott felvevőkörzetünk jelentős hányadát kitevő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sorsát, gondozását továbbra is szívügyének tekintette a mindenkori iskolavezetés és tantestület. Amikor újra egyházi iskola lettünk, felvevőkörzetünk jelentősen bővült: gyakorlatilag az egész város, de vidéki települések kis nebulóit is tárt karokkal várja intézményünk. Az pedig csak természetes, hogy az eddig is iskolánk „körzetébe” tartozó Északi Újtelep roma lakosságának leszármazottai őszinte szívvel ragaszkodnak megszeretett, bevált, jól ismert iskolájukhoz!

1. Az 1999-ben újra indult Könyv és Nevelés című folyóirat külön rovatot tart fenn a könyv és a nevelés metszetében létező olvasáspedagógiának. A rovat rendszeresen közöl írásokat a fiatalok olvasáskultúrájának aktuális helyzetéről. Akik folyamatosan figyelemmel kísérik ezeket az írásokat, rendre szembesülhetnek a felnőtt nemzedéket, a felelős írástudókat a XXI. század első

A kutatások azt mutatják, hogy létezik egy kritikus átmenet az „olvasás tanulása és az olvasás a tanulásért” között az ötödik évfolyamon, amely a tinédzserkori olvasást, az olvasástanítást felső tagozaton, illetve középiskolában megkülönböztetetten fontos kihívássá teszi. A szövegértés, a szövegek kritikai értékelése valamint a szövegek más tantárgyak tanulásában való felhasználása sokkal lényegesebbé válik, mint alsó tagozaton. Ez a fajta írásbeliség tantárgyanként eltérő, ami az elvárásokat és készségeket illeti. Ebből következően a hatékony olvasástanítás módszertana elengedhetetlenül fontos ismeret, nemcsak a magyartanárok vagy humán tárgyakat tanító pedagógusok számára, hanem bármely tantárgyat oktató tanár szakmai kompetenciájának része kell, hogy legyen.

Az általános iskolák 1977/78-tól kapcsolódtak be a Kazinczy-versenyekbe. Az országos döntő megszervezését a dunántúli és a fővárosi régióban a balatonboglári általános és zenei iskola, illetve a helyi önkormányzat vállalta, a kelet-magyarországi döntőjét a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és a helyi önkormányzat.
A Kazinczy-versenyekről lapunk 2009/4. számában

Ez a század az újdonságok, a felfedezések és találmányok százada. Az én védencem, a könyv viszont felfedezések ósdi találmányának szimpla és régi, mint halottjaink csontja. Krisztus előtt 2500-ban, Babilonban voltak agyagtáblákra ékírással rótt könyvek, a Krisztus előtt hetedik században, Ninivében pedig már könyvtárak is.
Ezek a könyvek és könyvtárak hasonmásai a

Egy kincse van minden nemzetnek adva,

Míg azt megőrzi híven, addig él.

(Jókai Mór)

Mert a nyelvnek is van pestise, járványa,

Ha nem volna, csinálja doktora, bábája.

(Arany János)

A kincsekről

A nagyszerű dolog a könyvekben az írott szó megbízhatósága.

Az ember változhat, és az is változik, ahogy olvas, de a könyv ugyanaz marad.

Karen Joy Fowler

A fenti idézetet napjainkban kiegészíthetnénk még egy igazsággal: nemcsak az ember és

Aki könyveken szocializálódik, hozzászokik ahhoz, hogy az előszóban föltett kérdésekre vagy választ ad a könyv, vagy legalább – ha nincs is mindenre érvényes válasz – alaposan körüljárja a témát. Nos, e téren a Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől című könyv elolvasása komoly hiányérzetet kelt. Aki arra számít, hogy szakmai szempontból bármi fontosat megtudhat e beszélgetős

..., vagy ahogy a régiek mondották, de omnibus rebus et de quibusdam aliis, szól Jean-Claude Carriére és Umberto Eco közös könyve, a Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől. A mű afféle beszélgetőkönyv, amely Nyugaton igen régóta fölötte divatos, de manapság már nálunk is meglehetősen gyakori. Az ilyen könyvekben nagy emberek (legtöbbször kettő, de sokszor többen is), hírességek

A kötetben megjelent tanulmányokat a veszprémi egyetem 1998-ban indult nyelvpedagógiai (neveléstudományi) doktori program hallgatói írták, olyan szerzők, akik az érintett tudományterületet egyetemi, főiskolai vagy középiskolai, nyelviskolai szinten művelik. A kötet szerkesztésében, felfogásban követi Bárdos Jenő Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata című

A Szinyei Merse Pál Gimnázium olvasótáborát valójában a diákok szervezik. Mindig van olyan kis mag az ember körül, aki a tanórai munkán túlmenően szívesen beszélget irodalomról, történelemről, emberekről, sorosokról vagy az őket érintő egyéb kérdésekről. A tábori forma, pedig remek lehetőséget ad az ún. non-formális képzésre. Nyilván kell egy koncepció, ami a program alapját képezi, de ezen túlmenően hihetetlen messzire kanyarog, áramlik az emberi gondolat. És itt nem ér véget az óra a kicsöngetéssel, többnyire a bográcsban fövő étel illata jelzi pavlovi reflexként az időt. 
Ezen a nyáron délelőtti programként a novellák kerültek terítékre, Boccacciótól a kortárs szerzőkig.  Délután pedig kollégám, Jáki Gábor történelemtanár vezetésével rövidebb-hosszabb túrákra indultunk Kétvölgybe, Apátistvánfalvára, autóbuszos kirándulással a szomszédos Ausztriába, az 1664-es szentgotthárdi csata helyszínére, ill. tovább a vulkáni kúpon álló szemkápráztató güssingi várba.

Mi-ki is az a könyvtárostanár? Mi is történik a könyvtárostanárok nyári akadémiáján? Miért van ott egy felsőoktatási könyvtárban dolgozó könyvtáros? Hogyan hasznosítható, alkalmazható az az ismeret és módszer egy felsőoktatási könyvtárban, amiről a közoktatás könyvtárosai beszélnek? Miben hasonlít és miben különbözik egy iskolai könyvtár és egy felsőoktatási könyvtár?
A Könyvtárostanárok