Könyv és Nevelés, 2011/1

Minden ember, minden gyermek, minden pedagógus birtokol valamilyen könyvtárképet, ami alapjaiban határozza meg azt, hogy mikor, mire és hogyan használja a könyvtárat. Ennek a könyvtárképnek része a könyvtárosról kialakított kép. Ezek a képek, nézetek általában vonatkoznak a könyvtárra, a könyvtárosra és konkrétan határozzák meg az egyes könyvtárak használatát, a

Tapasztalataim szerint egy könyvtárostanár mindennapjait alapjaiban az határozza meg, hogy hogyan lett azzá, ami, illetve hogyan került az adott iskolába. Jómagam 14 éve voltam a miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola magyar-történelem szakos tanára és részmunkaidős könyvtárosa, amikor 2000-ben lehetőséget kaptunk főállású könyvtáros foglalkoztatására. Jelenleg tehát még mindig a pedagógus múltam „vezet” három évvel. Könyvtár-informatikus diplomám is jóval későbbi, mint a tanári. Ennek elsősorban előnyeit élvezem: töretlen a kapcsolatom és barátságom a tantestülettel, tökéletesen ismerem az éves rendet, a tantervet és az egész intézmény szívverését. S ugyanez az előny a hátránya is: mivel mai napig a tantestület egyenrangú tagjának tekint mindenki, jogom és kötelességem minden feladatot ellátni, amit a kollégák: a folyosói ügyelettől az ünnepségszervezésen át a teremrendezésig.

„Az olvasóvá válás kérdése az iskolába járás előtt dől el.”

(Escarpit)

Világszerte egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kisgyerekek olvasóvá nevelésére. Széles társadalmi összefogáson alapuló projektek indultak Európában és Amerikában annak érdekében, hogy a gyerekkel már a születésük pillanatától kezdve megszerettessék a könyveket

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem vagyok teoretikusa a mesterségemnek. Televíziós műsorkészítő vagyok, aki határozottan igyekezett eddig távol tartani magát az olyan dolgoktól, amelyekhez nem ért. Most azonban a felelős szerkesztő úr enyhe pressziójára megpróbálom valami olyasmibe ütni az orrom, amivel kapcsolatban felelőtlenség és nagyképűség lenne részemről bármiféle állítás

Nehéz feladat elé állított Jáki László felelős szerkesztő úr, amikor hozzászólásra kért föl Nagy György vitaindító írásához. A nálam felkészültebb (és gyorsabb) Vajda Kornél lényegében mindent megírt, amit személyes véleményként megfogalmazhattam volna. Mit tudnék mindehhez hozzátenni – azon túl, hogy maximálisan egyetértek a vitaindító cikkben leírtakkal?

Edison egy 1909-ben kiadott filmkatalógusban a következőket írta: „A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában. A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni. […] Az emberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítani. Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik.” Edison 100 éves jóslata ugyan nem igazolódott, most azonban mindnyájan tapasztaljuk, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése minden szektort megérintett. McLuhan 1962-ben írt megállapítása a tendenciát és a gyorsulást jelezte: „A Gutenberg Galaxist elméletileg a görbült tér felfedezése szüntette meg, de a gyakorlatban már két generációval azelőtt kikezdte a telegráf.” Négy-öt évtized távolából szemlélve megállapíthatjuk, a Gutenberg-galaxis metaforájával leírt jövőkép sem úgy valósult meg, mint ahogy azt McLuhan elképzelte.

Nem lehet „sokat” elmondani „röviden”, ha irodalmat

(ábrázolást, érzékeltetést, azaz művészetet) tanítunk.

Keveset kell és hosszan.

Vekerdy Tamás

„Az olvasással kapcsolatos attitűdök a családban alakulnak ki.  A nem olvasó gyerek mögött nem olvasó szülő áll.”^[1] (Nagy Attila)

A magyar negyedikes diákok (10 éves) a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS 2006)

Apróságok ezek! Vaj azok! de ki várakat épít,
A legapróbb szegnek, tudja, mi haszna vagyon.
(Kazinczy Ferenc)

Az utolsó néhány száz évben alig volt olyan magyar gondolkodó, tudós, író, művész vagy jövőbe látó politikus, akinek anyanyelvünkről szóló vallomásai újra és újra nem melengetnék meg a szívünket. Zászlóvivői voltak ők annak a harcnak, amely

Nemrégiben egy német városban jártam, és egy különös jelenségre lettem figyelmes. A belvárosi házak erkélyeit, ablakpárkányait holló formájú, fekete műanyagfigurákkal „díszítették” a helyiek. (A Pozsonyi út és a Balzac utca kereszteződésében is látni hasonlót. - a szerk.) Corvin Mátyás fekete serege, itt? Hosszú ideje már annak… De akkor mi célt szolgálnak?
Ezek a

Bevezetés

Mit ajánlanak a felső tagozatos irodalom tankönyvek, olvasókönyvek kötelező, illetve ajánlott olvasmányként? Mennyiben igatökéletzodnak a tanulók életkori igényeihez? Jellemző-e rájuk a műfaji sokszínűség? Ragaszkodnak a hagyományosan tanított művekhez, vagy megjelennek nagyobb számban kortárs alkotások is? A nemzeti irodalom ismertetése mellett mekkora

A tankönyv és tanár két olyan tényező, melynek egymáshoz való viszonya mindenkor nemcsak egyéni minőségüktől, hanem sok tekintetben a külső körülményektől, nevezetesen különböző korok általános pedagógiai felfogásától  és körülményeiktől függött, s ezek szerint alakult. Mivel pedig a történelem tanítása sohasem lehetett egyszerű ismeretközlés, hanem mint az élet tanítójának "érdeklődést és

A 2010/2011-es tanévben ötödször szervezte a nagy múltú Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyt az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. A hagyományoknak megfelelően a verseny három szinten/fordulóban (iskolai, megyei, országos) zajlott írásbeli és szóbeli részfordulókkal.