Könyv és Nevelés, 2008/3

„…a falak, a melyek egykor körünkben látták a haza Bölcsét, a nemzet Vértanuját, az első miniszterelnököt, a Kisfaludy-testvérpárt s közéletünknek annyi egyházi s politikai jelesét…”¹

(Francsics Norbert OSB)

I. Történeti bevezető

A csaknem négyszáz éves intézményt a jezsuiták alapították 1626-ban.

„Sajnos nem tudok magyarul!” – írta a tanítóképző felvételi vizsgalapjára, 1856-ban az akkor tizennégy éves Staub Móricz – mégis fölvették. A képesítő vizsgát a legmagasabb fokozattal szerezte meg, a négyosztályos iskolák „főtanítója” lett. Ennek ellenére nehezen jutott álláshoz, ilyen költői kérdést tettek föl neki: „Hogyan taníthat gyermek gyermekeket?”

Staub Móricz sorsa és

A középiskolai kerettanterv magyar irodalomból elsőrendű célkitűzésként jelöli meg az irodalmi műveltség elsajátítását és a pontos szövegértés képességének megszerzését. Ugyanakkor közismert problémája az oktatásnak, hogy különösen a középiskolások igen keveset olvasnak, gyakran azt is rossz stratégiákkal, kötelességből, így olvasói élmények, átélés, valódi befogadás nélkül. Különösen nagy

Megyesi Ferenc: Az ifjúsági könyvtárak (Magyar Középiskola, 1910. 16-19. p.)
 

Kétségtelen, hogy az ifjúsági könyvtárnak a középiskolában igen fontos szerep jut. Mert tankönyvei után innen szedi a tanuló szellemi táplálkozásának java anyagát. Minél kisebb városban van az intézet, annál nagyobbifjúsági könyvtárának jelentősége.

Kétségtelen tény az is, hogy

„hát ennek semmi értelme!

Ez teljesen hülye.”

^[1] A mottó a címben idézett verssorral összeolvasva a Petőfi-értés nyelvi nehézségeire adott diákreakció példájaként szerepel Keresztesi József Héraklész contra Hercules, avagy miért nem

Gombos Norbert

A hazai tanítóképzés „nehéz” másfél évtizedéről

Az Eötvös József által éppen 140 éve létrehozott középfokú állami tanítóképzés teremtette alapok máig ható jelentőségűek, ezek az értékek biztosították az 1948-as államosításig kisebbségben lévő állami képzők „zászlóshajó” szerepét. Az állandóságok mellett azonban meghatározóak

Úgy gondolom, hogy egy biológia tankönyvnek, az alábbiaknak kell megfelelni:

1. A NAT, mint kerettanterv általános és a szaktárgyra vonatkozó irányelveinek.

KULCSKOMPETENCIÁK

A helyes, tiszta, szép magyar nyelv használata

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA

A tankönyv és a munkafüzet ismeretanyaga, feladatai, adjon magyarázatot az emberben és a természetben