Könyv és Nevelés, 2008/1

Napjainkban közhelyszerűnek hat már, ha azt halljuk: életünket alapvetően meghatározza információszerző képességünk, vagyis az, hogy a számunkra szükséges információkat minél hamarabb megtaláljuk. Mindez hosszú tanulási folyamat eredménye, amelyhez szükséges az iskola és a közkönyvtár együttműködése is.

Napjainkban alig születik vizsgálat az általános iskolai könyvtárak helyzetének felmérésére. 2004-ben és 2006-ban készítettek hasonló témájú felmérést utoljára. Ezért vállalkoztam arra, hogy lakóhelyem, a kaposvári kistérség általános iskolai könyvtárainak jelenlegi helyzetét, rendszerben elfoglalt helyét, gondjait feltérképezzem. Ennek érdekében kérdőíves vizsgálatot végeztem az itt dolgozó

A magyar közoktatásügyben, ezen belül a főváros iskolarendszerében nem először történik iskola-összevonás. A közelmúltban, a kilencvenes évek elején is lezajlott egy racionalizálás. Az akkori szaktanácsadók, C. Tóth Pálné, Cimmer Györgyné járták az érintett iskolákat, és készítették a véleményeket. Az összevonás után pedig „utógondozták” a létrejött új könyvtárakat. Írásaikat olvasva láthatjuk

A címül választott idézet megfordítható. Szabó Magda írónak is – tanár volt. Nemcsak a szó első értelmében (abban is, életének tizenöt éve tanítással telt), hanem írói munkájának is szerves része volt a tanítás, nevelés. Kevés olyan alkotója van (sajnos már csak volt) a magyar irodalomnak, akinek oly sok a kötődése a pedagógiához, mint Szabó Magdának. Mindannyian voltunk gyermekek, jártunk

A rendkívül igényes megjelenésű, adatokban és következtetésekben gazdag, 60 oldalas kiadvány (PISA 2006. Összefoglaló jelentés – A ma oktatása és a jövő társadalma Budapest, Oktatási Hivatal, 2007) hetedik oldalán a szójáték kedvéért még zavarba ejtően sejtelmes fotó található a híres ferde toronyról, holott az oktatással hosszú évek óta kapcsolatban állók pontosan tudják, hogy itt az

Bevezetés

Az oktatásügy egyik legaktuálisabb kérdése az olvasástanítás problémája. A magyar tanulók nemzetközi felmérésekben nyújtott gyenge teljesítménye is jelzi, hogy szükség lenne az olvasástanítás hazai gyakorlatának felülvizsgálatára, korrekciójára.

Elemző munkámban az értő olvasás tanításának, tanulásának eszközeit vizsgáltam. Eszközökön a nyelvi

Tanulmányom témája a Magyarországi Tanácsköztársaság, amelynek megítélése a magyar történelem egyes időszakaiban állandóan változott, az aktuális államhatalom elvárásainak megfelelően.

Célom a középiskolai tankönyvek segítségével ezeknek a változásoknak a végigkövetése, valamint a könyvfejezetek alapján képalkotás e rövid időszak tankönyvi keretek nyújtotta taníthatóságáról,