Könyvtár és oktatás

^[1]Az Egyesült Államok közkönyvtárai (public library) jelentős szerepet töltenek be a társadalom életében. Az amerikai polgárok a közkönyvtárak legfontosabb feladatának a közösség szolgálatát tekintik. Az ország alkotmánya a demokratikus jogok között biztosítja mindenki számára a művelődéshez való jogot is. A tudáshoz való egyenlő hozzáférés elvéből születtek az alapfokú állami iskolák (public school) és a közkönyvtárak is. A közkönyvtár  demokratikus intézmény, melynek célja az egész életen át tartó tanulás támogatása, a teljesítőképesség maximalizálásának elősegítése annak érdekében, hogy az egyén a saját céljait elérhesse.^[2]

A könyvtár és a tanulás elválaszthatatlan fogalmak. Az önművelés és a szervezett tanulási formák egyaránt helyet kapnak a közkönyvtárakban. A könyvtár hídként funkcionál az egyének, a társadalom és a siker lehetősége között, biztosítva az ehhez szükséges információkat. A híd szerep több szinten is megvalósulhat. A kormányzat a könyvtárakon keresztül éri el az állampolgárokat (elektronikus ügyintézés), a potenciális munkavállalók a munkáltatókat (álláshirdetések), a betegek az egészségügyi szolgáltatásokat (egészségbiztosítási információk). A lakosság közel 80%-a nagyon fontosnak tartja, hogy könyveket kölcsönözhet és kérdéseivel a könyvtárosokhoz fordulhat. Ugyancsak rendkívül fontosnak tartják a közkönyvtárak által biztosított szabad internet-hozzáférést.

A gazdasági válság hatására 2012-ben és 2013-ban tíz állam csökkentette a könyvtárakra fordítható összeget, ami sok helyen működési nehézségeket okozott. Az iskolai könyvtárak különösen nehéz helyzetbe kerültek, az iskolai könyvtárosok számát jelentősen csökkentették és hivatalnokokkal, szülőkkel vagy önkéntesekkel helyettesítették őket. 2014-re a helyzet némileg javult, ekkor már csak két állam csökkentette a közkönyvtári büdzsét, és egyes területeken plusz források is megjelentek.^[3]

A ma közkönyvtárának feladata a lakosság információs, digitális, egészségügyi, állampolgári, nyelvi műveltségét biztosítani és fejleszteni.

KÖNYVTÁRI PROGRAMOK

Az Egyesült Államok minden egyes közkönyvtára kínál valamilyen oktató-nevelő programot. A könyvtárak mindegyikében van ingyenes internetkapcsolat. A programok szerteágazóak és sokszor a helyi igények szerint összeállítottak. Az alábbiakban a leggyakoribb oktató-nevelő programokat mutatjuk be röviden.

Az early literacy programokat óvodáskorú gyermek számára szervezik. A program célja, hogy a kisgyermekeket bevezessék az írás és az olvasás világába anélkül, hogy elsajátíttatnák velük az írni-olvasni tudást. A programok során könyvtárosok, illetve önkéntesek felolvasásokat tartanak, könyvekről szóló beszélgetéseket vezetnek gyermekcsoportoknak. A foglalkozások során a gyermekek megismerkednek a könyvekkel, megtanulják az egyes tárgyak nevét, mondókákat tanulnak, történeteket mesélnek egymásnak, énekelnek.^[4] Az early literacy program iskola-előkészítő foglalkozásként megalapozza azokat a készségeket, melyek lehetővé teszik az iskolakezdéskor az írás és olvasás elsajátítását.

Az basic literacy training felnőtteknek szóló program, ahol az olvasás, az írás és az alapvető számolási műveletek elsajátítására és/vagy gyakorlására van lehetőség. A programokon főként funkcionális analfabéták, hátrányos helyzetűek vagy bevándorlók vesznek részt.^[5] Ezek a képzések általában igény szerint szerveződnek. A tananyagok, feladatok a könyvtárak 39,6%-ban online formában, a könyvtári honlapról érhetőek el. Számos közkönyvtárban formális keretek között is tartanak foglalkozásokat.

Az 1991-ben született National Literacy Act és a Library Services and Contruction Act kimondja, hogy a könyvtáraknak támogatni kell az alapműveltség megszerzését. Elő kell segíteni, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb műveltséggel rendelkezzen, sikeres legyen a munkában, a családi életben és hasznos tagja a közösségnek. Ehhez az állam forrásokat biztosít.

A felnőttkori alapműveltségi képzések könyvtári támogatása az Egyesült Államokban folyamatosan növekszik. A könyvtáros hivatás alapértékei közé tartozik az egész életen át tartó tanulás támogatása és a művelődés előmozdítása.^[6]

A General Educational Development (GED) teszt egy érettségi ekvivalencia vizsga, melyen olyan 16 évesnél idősebb személyek vehetnek részt, akik korábban nem tettek érettségi vizsgát.

A könyvtárak szerepe a GED-teszt esetében kettős. Egyfelől egyes könyvtári honlapok linkeket, információkat tartalmaznak a vizsgával kapcsolatban. A közkönyvtárak beiratkozott olvasói a könyvtári jegyükkel regisztrálhatnak a Felnőttképzési Központ honlapján, ahol részt vehetnek online vizsgafelkészítő kurzusokon, elérhetik a feladatsorokat, teszteket, a tananyagot tartalmazó e-könyveket, oktatási segédleteket.^[7] 2013-ban a könyvtárak 27,1%-ából, 2014-ben a 35%-ából voltak elérhetőek a felkészítő kurzusok.^[8] Igény esetén a közkönyvtárak termeiben ingyenes előkészítő kurzusokat tartanak tanárok, önkéntesek és könyvtárosok bevonásával.

A Science, technology, engineering, art and math (STEAM) program 2009-ben Barack Obama elnök kezdeményezésére jött létre. A kezdetben STEM (science, technology, engineerig and mathematic) néven futó program célja az volt, hogy az amerikai diákok matematikából és a természettudományos tárgyakból az elsők közé kerüljenek nemzetközi viszonylatban. A költségvetésből erre a célra 90 millió dollárt irányoztak elő. A program részeként a pedagógusképzés és -továbbképzés, valamint az oktatáskutatás is jelentős figyelmet kapott.^[9] A későbbiekben a tárgyak köre kiegészült a művészeti területtel (art) is. A STEAM programok száma folyamatosan növekszik. 2013‑ban a közkönyvtárak 16,8%-ban, 2014-ben már 34%-ban voltak elérhetőek a kapcsolódó oktatási programok, háttéranyagok.^[10]

A STEM/STEAM képzések a közép- és felsőfokú tanulmányokat támogatják.^[11] A programok megvalósításához pályázni lehet pénzügyi támogatásért. A megnyert összeget a könyvtárak gyűjteményfejlesztésre, weboldalak fejlesztésére, reklámanyagok készítésére fordíthatják.^[12] Egyes közkönyvtárak természettudományos játékokat szerveznek, sport és technikai bemutatókat tartanak, de léteznek olyan kezdeményezések, ahol főzéssel vagy kísérletezéssel gazdagítják a programokat.

Az egészségmegőrzéssel és egészségbiztosítással kapcsolatos információk és tájékoztatók a 2010 májusában elfogadott Affordable Care Act (ún. Obamacare) megszületése után vált hangsúlyossá. Az American Library Association (ALA) elnöke 2013-ban kiadott egy állásfoglalást, mely szerint a könyvtárhasználók több mint egyharmada, közel 28 millió ember, az egészségüggyel, a betegségekkel és az egészségbiztosítással kapcsolatos témákban keres információt a közkönyvtárak számítógépein. Az Obamacare-t azért hozták létre, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak az alapvető orvosi ellátások, mint az ambuláns és sürgősségi ellátás, a rehabilitáció, a laborvizsgálatok stb.

Az ALA, az egészségügyi szolgáltatókkal és az Online Computer Library Centerrel (OCLC)  karöltve ismertetőket készített a könyvtárosok számára az egészségügyi információkról. Azonban sok közkönyvtár még így sem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy kellőképpen tudja tájékoztatni a használókat.^[13] 2013-ban a közkönyvtárak 57,1%-ban, 2014-ben a 60%-ban volt található valamilyen egészségügyi információ. A közkönyvtárak sok esetben helyet biztosítanak egészségügyi, illetve sportprogramokhoz. Egészségbiztosítási információk ebben az időszakban a könyvtárak 37,1%-ban álltak rendelkezésre.^[14]

Az angol mint idegen nyelv tanítása a kisebbségek és a bevándorlók társadalomba való beilleszkedését és munkavállalását segíti. A városi könyvtárakban lényegesen nagyobb arányban, 42,5%-ban találhatók angol nyelvi képzések, a vidéki könyvtárakban ez az arány csupán 12,6%. A nyelvtanítás többnyire formális képzés keretében zajlik, de emellett elérhetőek egyénre szabott képzések és informális képzések is a weblapokról.^[15]

Vállalkozói ismereteket és állásinformációkat a közösség gazdasági és üzleti életének élénkítése érdekében biztosítanak a közkönyvtárak. A közkönyvtárak kétharmada szakképzési programokhoz, online álláshirdetési és karrierinformációs portálokhoz nyújt hozzáférést. Állásajánlatokat gyűjtő weblapokon túl, olyan oldalakat is rendelkezésre bocsátanak, melyek az állásinterjúkra való felkészülésben segítik a könyvtárhasználókat. Emellett támogatják a kisvállalkozások fejlesztését, de a közkönyvtárak egyharmada a távmunkában dolgozóknak helyet biztosít a munkavégzéshez. Az állással még nem rendelkezők részére a munkanélküli segélyekről találhatók információk.^[16]

Általános számítástechnikai és internetes ismeretek elsajátításáért sokan fordulnak a közkönyvtárakhoz. Formális tanulási módokat, egyéni programokat, informális tanuláshoz szükséges információkat és online oktatási anyagokat is kínálnak. A számítógépes kurzusok témái az általános számítógépes ismeretek, alapvető szoftveres ismeretek, internethasználat, online adatbázisok kezelése, biztonságos internethasználat, közösségi média használata, új fejlesztések megismerése.

A könyvtárak 89.9%-ban van alapfokú számítógép- és internethasználati oktatás. A lehetőség az internetes és könyvtári számítógépes információk elérésére mindenkinek adott. Ezek a képzések informális, formális vagy egyéni szervezésben is elérhetőek, főként igény szerint.^[17]

Nyári olvasóprogramok a közkönyvtárak majd mindegyikében megtalálhatók mind a gyermekek (95%), mind a felnőttek (49,1%) számára. ^[18]Az olvasóprogramok jelentős része virtuálisan (94,5%) és hagyományosan is (94,3%) szerveződik.

Az elektronikus ügyintézés (e-government) esetében a közkönyvtárak pótolhatatlan szerepet töltenek be. A kormányzati szervek, az egyes hivatalok honlapjai egyenesen a közkönyvtárakba irányítják a felhasználókat az ügyintézéshez. A társadalom jelentős része nem tudná elérni ezeket a felületeket és elintézni hivatalos ügyeit az otthoni internetkapcsolat és az ügyintézéshez szükséges ismeretek hiánya miatt.

Egy 2007-es felmérés szerint a közkönyvtárak jelentős része nem kap semmilyen segítséget az államtól az elektronikus ügyintézéshez, holott a közkönyvtárak 83,3%-ánál nőtt ennek a szolgáltatásnak az igénybe vétele.^[19]

VIZSGÁLATOK

A Pew Research Center és az Information Policy & Access Center az elmúlt években több felmérést végzett a felnőtt lakosság körében a közkönyvtárak használatáról. Az alábbiakban a vizsgálatok azon részét foglaljuk össze, amelyek a közkönyvtárakban történő tanuláshoz, oktatáshoz kapcsolódnak.

A Pew Research Center 2015-ben több felmérést végzett a 16 évesnél idősebb lakosság körében. A felmérések a közkönyvtárak közösségre gyakorolt hatását, a válaszadók könyvtárhasználói szokásait, valamint a könyvtárak oktatási tevékenységét vizsgálták.

A vizsgálat igazolta, hogy a közkönyvtárak a közösségek életében fontos szerepet töltenek be. A válaszadók 65%-a szerint fontos, hogy működjenek a lakókörzetükben közkönyvtárak, és ellássák a rájuk bízott feladatokat. Főként a spanyol ajkúak, az afroamerikaiak és az alacsony jövedelműek vélik úgy, hogy a közkönyvtárak esetleges bezárása rossz hatással lenne a közösség életére. Túlnyomórészt ugyanennek a körnek a 76%-a szerint a könyvtárak kiszolgálják a tanulással kapcsolatos igényeiket. A felmérés eredményei ugyanakkor rámutatnak arra, hogy épp a spanyol ajkúak, az afroamerikaiak és az alacsony jövedelműek nem ismerik a tanulással kapcsolatos könyvtári programokat és dokumentumokat.^[20]

Az amerikaiak többsége szerint az oktatás és annak támogatása a könyvtárak alapvető küldetése. Ezen belül is kiemelten az olyan speciális társadalmi csoportok, mint az aktív szolgálatot teljesítő és veterán katonák vagy a bevándorlók ellátása. Központi kérdés a munka világának támogatása, az álláskeresők és az álláslehetőség reményében magukat képzők igényeinek kielégítése.^[21]

Ugyanakkor több felmérés is azt igazolta, hogy az elmúlt években a könyvtárhasználat és a könyvtári honlapok látogatottsága folyamatosan csökkent. Míg 2012-ben a lakosság 53%-a volt legalább évente egyszer könyvtárban, 2013-ban ez a szám 48% volt, 2015-ben 46%-ra esett vissza.^[22] 2012 óta a könyvkölcsönzés, a könyvtárostól való segítségkérés és a könyvtárak által biztosított programokon való részvétel is csökkenő tendenciát mutat. Csupán a helyben használat esetében tapasztalható növekedés az elmúlt négy évben. Ebbe beletartozik a helyben olvasás, a tanulás, a zenehallgatás is. A helyben használat főként a spanyol ajkúak, vagy alacsonyabb jövedelmű lakosok körében népszerű.^[23]

1. táblázat
^[24] Könyvtárakkal szemben támasztott elvárások

Általánosságban elmondható, hogy a könyvtárakat inkább a nők, a fiatalok, a fehérek, a magasabb iskolai végzettségűek és az alacsonyabb vagy közepes jövedelműek használják. Míg az alacsonyan iskolázottak, a vidékiek és az afroamerikaiak könyvtárhasználata visszaesőben volt, tehát mindazoké, akik szerint a könyvtárak fontos szerepet töltenek be, és bezárásuk rossz hatással lenne a társadalomra.

A felmérés részeként a válaszadóknak meg kellett jelölniük, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat tartanak fontosnak a közösség szempontjából, ezek között több oktatással, tanulással kapcsolatos. (1. táblázat).

A 1. táblázat jól szemlélteti, hogy a közoktatással és az olvasásra neveléssel kapcsolatos könyvtári programokat és tevékenységeket éppúgy jelentékenynek tartják a válaszadók, mint az önműveléssel kapcsolatosakat. A megkérdezettek 85%-a véli úgy, hogy a könyvtáraknak és az oktatási intézményeknek együtt kell működniük.

Ugyancsak 85% gondolja úgy, hogy a könyvtárakban helyet kell biztosítani iskola-előkészítő programoknak (early literacy program). Ehhez kapcsolódik az a 78%, aki úgy véli, hogy a könyvtár fontos szerepet tölt be a könyvtárhasználatra és az olvasásra nevelésben. Az oktatási intézmények és a közkönyvtárak együttműködésének nagy hagyománya van az Egyesült Államokban.^[25]

2. táblázat^[26]
A könyvtár milyen mértékben segíti az információkeresés és tanulás egyes területeit

A közkönyvtár használói igen jelentős szerepet tulajdonítanak az önművelésnek. A digitális eszközök használatának elsajátítása, új technológiák megismerése, a biztonságos internethasználat elsajátítása a megkérdezettek kétharmadát érdekli.

A Pew Research 2014-ben végzett kutatása kitért a lakosok közkönyvtárakról alkotott véleményére és az egyének információkeresési és tanulási szokásaira. Az információkeresés és tanulás esetében a közkönyvtárak hasznosságát mérték az egészségügy, az információs és digitális műveltség, a közösségi eseményei és az álláskeresés esetében.

A 2. táblázat azt mutatja, hogy leginkább az egészségügyi információk területén kérnek és kapnak segítséget a közkönyvtáraktól. Ezen belül az egészségügyi/orvosi adatbázisok és az egészségbiztosítási lehetőségek a legkeresettebbek. Az új technológiák elsajátítása és a digitális műveltség fejlesztése a második kiemelkedő terület, ahol a közkönyvtár nélkül nehezen jutnának a könyvtárhasználók megfelelő mennyiségű információhoz. Az összes válaszadót tekintve, elsősorban a nők, a 65 év felettiek és a spanyol ajkúak osztják ezt a véleményt. A spanyol ajkúak általában az összes felsorolt témában hasznos információforrásnak tekintik a közkönyvtárat. Az alacsonyabb jövedelműek és az afroamerikaiak is szívesebben fordulnak a könyvtárakhoz segítségért, mint a lakosság egyéb része.

Legkevésbé az álláskereséssel kapcsolatos forrásokat tartották hasznosnak. A válaszadóknak csupán a 19% érezte úgy, hogy a könyvtár nagyban segíti az újbóli munkába állását. Ugyanakkor a 2015 októberében és novemberében végzett IPAC-vizsgálat eredményeiből tudni lehet, hogy a közkönyvtárak 62%-ban van valamilyen információ az álláskereséssel kapcsolatban.^[27] Bár a használóknak kevesebb, mint a fele, 41%, tudott erről a lehetőségről.

A Pew Research 2015-ös felméréséből kiderül, hogy az aktív könyvtárhasználók úgy tekintenek magukra, mint akik megvalósítják az egész életen át tartó tanulás eszméjét. Egy részük önállóan tanul, közülük 34% a könyvtárban tanul. Azoknak, aki valamilyen oktatási intézményben tanulnak, csupán a 9%-a megy el a közkönyvtárakba is tanulni.

Az egész életen át tartó tanulás hívei aktívan látogatják a könyvtárakat vagy a mozgókönyvtárakat, és használják a könyvtárak weboldalait. Azonban a könyvtárhasználók jelentős része nem tud a könyvtárban elérhető tanulással kapcsolatos programokról vagy információkról.^[28]

A könyvtárak 35 %-ban elérhetőek a GED érettségire felkészítő programok, de a használók közel fele, 47%, nem tud erről a lehetőségről. A vállalkozói ismeretekkel kapcsolatos tanulási lehetőségek a könyvtárak 33%-ában volt jelen 2015-ben, azonban ugyancsak a használók fele nem értesült ezekről a lehetőségekről.

A közkönyvtárak széles rétegeket érnek el, elfogadottságuk és a közösségi életben betöltött szerepük vitathatatlan. A hátrányos helyzetű csoportok, az alacsony jövedelműek, a bevándorlók életében jelentős szerepet játszanak. A közkönyvtárak szolgáltatásai nélkül sokan nem tudnák elintézni hivatalos ügyeiket, nem lenne elég információjuk az egészségügyi az elérhető szolgáltatásokról, nem tudnának nyelvet tanulni, munkát vállalni és beilleszkedni a társadalomba.

A széles rétegek által elérhető képzések és információk nem jutnak el maradéktalanul mindenkihez, de a társadalom nagy része profitál a közkönyvtárak által nyújtott oktató-nevelő tevékenységből.