Author

Kiss Áron a tankönyvíró

Kiss Áron a Szatmár megyei Porcsalmán született 1845. július 13-án. Apja református lelkész, később debreceni püspök. Tábori lelkészként részt vett a szabadságharcban, ezért annak bukása után állandó zaklatásnak volt kitéve.

Áron második gyermekeként, 1845-ben született. Édesanyja korai halála után nagyszülei nevelték. A nehéz gyermekkor ellenére tanult. Alsóbb iskoláit Szatmárnémetiben, a gimnáziumot és később a főiskolát Sárospatakon végezte. Közben rövid ideig házitanító. A bölcsészeti, és hittudományi tanfolyam elvégzése után egy évig tanító, majd apja mellett segédlelkész volt. E tevékenység nem elégítette ki, ezért Szatmáron bírói, később ügyvédi tanulmányokat folytatott. Érdeklődése egyre inkább a pedagógiára irányult.

1870. fordulópontot jelentett életében. Mivel Nagy Lászlót (a hazai gyermektanulmányozás azonos nevű, ismert képviselőjének édesapját), a nagykőrösi iskola igazgatóját tanfelügyelőnek nevezték ki, a megüresedett igazgatói állásra Török Pál püspök és Ballagi Mór ajánlására a huszonöt éves Kiss Áront nevezték ki. Székfoglalóját a kor neves pedagógusáról, Diesterwegről tartotta.

1871-ben miniszteri támogatással Ausztriában, Németországban és Svájcban tanulmányozta a tanítóképzést és a népoktatást. Érdeklődésére, az új iránti fogékonyságára jellemző, hogy felismerte az akkor újnak számító tudomány, a pszichológia jelentőségét. A Nagykőrösi Református Tanítóképző Intézet 1871/72. évi értesítőjében azt írta, hogy „talán túlzásba is mennek a lélektani búvárlataikban, sokszor még a gyermekek szülőinek családi életét is kíméletlen vizsgálatuk tárgyává teszik.”

Külföldi tanulmányútjai nyomán gazdag irodalmi munkásságával válik ismertté. Művei egyrészt a külföldi tapasztalatok hazai ismertetését, másrészt a hazai oktatásügy múltjának megismertetését célozták. Írásai középpontjában a tanítóság és a neveléstudomány színvonalának emelése állt. Jellemző például, hogy 1872-ben németországi tanulmányai után hazatérve, ott szerzett tapasztalatai alapján, írásaiban és beszédeiben sürgette egy központi pedagógiai könyvtár létesítését. 1873-ban pedig a gazdag hazai taneszköz gyűjtemény ismeretében felmerült benne egy országos pedagógiai könyvtár és tanszermúzeum összekapcsolásának terve. Javaslata szerint az „országos tanszermúzeum számára minden neveléstani műből, tankönyvből és ifjúsági iratból köteles példány küldessék”.

Tankönyvírói tevékenységének rövid ismertetése előtt megemlítjük még, hogy Kiss Áron szenvedélyesen harcolt a hazai neveléstudományi irodalomért. A Magyar Paedagogiai Társaság egyik alapfeladatának tartotta a hazai pedagógiai irodalom hozzáférhetőségének megteremtését, valamint a külföldi (angol, német, francia) pedagógiai törekvések megismertetését.

Kiss Áron fontosnak tartotta a tanítóképző intézeti tanárok alapos, sokoldalú tudományos képzését. Erről így írt: „Én a szakszerű előkészületeket annyival inkább megkívánom a képezdei tanártól, mert rajtuk áll a nemzet műveltségének emelése, tőlük függ a nemzet nagy részének szellemi tápláléka. Ettől kezdve irodalmi munkássága a tanítóképzés, a népoktatás módszertana, és a neveléstörténet körül alakul.”


Kiss Áron irodalmi munkássága:

  • A neveléstörténet kézikönyve különös tekintettel Magyarországra, Pest, 1872. (2. Kiad. Uo. 1875, 3. Kiad. U.o.1878, 4. Kiad. U.o. 1880.) A könyv 2. kiadása. a VKM rendelete alapján az állami tanítóképzőkben tankönyv volt.
  • Adalékok Magyarország nevelés- és oktatásügyi történetéhez. Bp. 1874.
  • A népiskola módszertana. Dr. Dittes Frigyes után szerk. Gyertyánffy István és Kiss áron. Bp. 1876.
  • Dittes Frigyes: Lélektan kézikönyve. Ford. Kiss Áron. Bp. 1874.
  • Kiss Áron – Öreg János: Nevelés és oktatástan. Bp. 1876.
  • Kiss Áron: A protestáns népiskolai vallástanítás módszertana tanítóképezdék számára. Bp. 1879.
  • Hajnalpír. Első vallásos oktatás kis gyermekek számára. Ford. Kiss Áron. 1879.
  • Napfölkelte. 39 ó testamentomi történet. Bp. 1876.
  • Kiss Áron: A magyar népiskolai tanítás története. Bp. 1881.
  • Kiss Áron: Hazai történelem és alkotmánytan a népiskolák számára. Bp. 1880. (2. kiad. Uo. 1882.)
  • Kiss Áron: Vezérkönyv a népiskolák történelemtanításához, egyszersmind bevezetés a történelemtudományba. Tanítók és tanítójelöltek számára. Bp. 1882.
  • Magyar története kapcsolatban a világtörténet nevezetesebb eseményeivel, az elemi népiskolák V. osztálya számára. Bp. 1882.

 

 

 

 

 

 

Felhasznált források

Gyulai Ágost: Emlékbeszéd Kiss Áron fölött. =Magyar Paeaagogia, 1909. 138-148. 213-224.p.

Fehér Zoltán: A porcsalmi parókiától a budai Tanítóképző Intézetig. =Pedagógiai Műhely, 1989. 3. sz. 141-145. p.

Kiss Kálmán: Egy darab élet. Hogyan növekedett fel a paedagogus dr. Kiss Áron? =Nagykőrösi Hírlap, 1908. 47-51. 1909. 1. sz.