IRODALOM

Andor Mihály – Liskó Ilona (1999): Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra, [Budapest]. Letöltés: http://mek.oszk.hu/03600/03672/03672.pdf (2020. 03. 08.)

Balázsi Ildikó – Balkányi Péter – Vadász Csaba (2017): PIRLS 2016 Összefoglaló jelentés a 4. évfolyamos tanulók eredményeiről. Oktatási Hivatal, Budapest.

Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest.

Bourdieu, Pierre (1967): A kulturális örökség átadása. In: Ádám György (szerk.): A műszaki haladás problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Bourdieu, Pierre (1966): L'école conservatrice. Les inégalités devant l'école et devant la culture. Revue française de sociologie, 7. 325-347. Letöltés: https://www.persee.fr/doc/rfsoc_0035-2969_1966_num_7_3_2934 (2020. 03. 08.)

Brooks, Greg (2010): A családi írás- és olvasásfejlesztés szerepe Európában és Európán kívül. A témával kapcsolatos kutatások áttekintése. Könyvtári Figyelő, 56. 3. 467–473.

Gombos Péter (2013b): Gárdonyi és az iskolai irodalom. Somogy, 41. 3. 28–32.

Gombos Péter (2013): Kamaszlányok a világ megmentéséért. „Fehér disztópia” – egy műfaj sikertörténete. Fordulópont, 14. 57. 41–54.

Gombos Péter (2012): Kortárs gyermekirodalom az alsó tagozaton I. Tanítás-Tanulás, 10. 2. 4.

Gombos Péter (2015): Még egyszer a digitális bennszülöttek olvasási szokásairól. Új Pedagógiai Szemle, 65. 7–8. 97–101.

Gombos Péter (2013): Merre tart a mese? In: Uő: Dobj el mindent, és olvass! Pont Kiadó, Budapest. 24–30.

Gombos Péter (2009): „Ó, mondd, te mit választanál!”. A tanár felelőssége és lehetőségei a kötelező olvasmányok kiválasztásában. Könyv és Nevelés, 11. 2. 43–48.

Gombos Péter – Hevérné Kanyó Andrea – Kiss Gábor (2015): A netgeneráció olvasási attitűdje: 14–18 évesek véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle, 65. 1–2. 52–66.

Greenfield, Patricia (2009): Technology and informal education. What is taught, what is learned. Science. 323. 5910. 68–71.

Greenfield, Susan (2009): Identitás a XXI. században. HVG, Budapest.

Gyarmathy Éva (2012): Ki van kulturális lemaradásban? Osztályfőnök.hu Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének honlapja. Letöltés: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1018 (2014. 01. 24.)

Kerekasztal-beszélgetés irodalomtanításról, tankönyvszerkesztésről és sorozatokról. (moderátor Baranyai Katalin) Új Pedagógiai Szemle, 67. (2017) 7-8. 112–123.

Komáromi Gabriella (1998): A gyermekkönyvek titkos kertje. Pannonica, Budapest.

Kósa Éva (2006): A média szerepe a gyerekek fejlődésében. In: Mindentudás Egyeteme, 5. kötet. Kossuth, Budapest. 165–187.

Kovács Marianna – Stiblár Erika (2014): A népmese megélésének szerepe az olvasóvá nevelésben. In: Gombos Péter (szerk.): Kié az olvasás? Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Magyar Olvasástársaság, Budapest. 40–51.

Nagy Attila (1991): Keresik életük értelmét? Olvasás, könyvtár, szocializáció. OSZK–KMK, Budapest.

Nagy Attila (2006): Az olvasás mint kiváltság? Adatok és töprengés A Nagy Könyv akció ürügyén. Magyar Tudomány, 167. 9. 11-13.

Nagy Attila (2003): Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata. Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat, Budapest.

Nagy Attila (2010): Vázlat közelmúltunk olvasáskultúrájának állapotáról. In: Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás védelmében. Pont Kiadó, Budapest. 111–121.

Nagy Attila – Péterfi Rita (2006): Olvasás, könyvtár- és számítógép-használat. Gyorsjelentés a TÁRKI és az OSZK 2005-ös vizsgálatáról. Könyvtári Figyelő, 52. 1. 9–45.

Nyitrai Ágnes (2014): A mese és a képeskönyv a legkisebbek életében, fejlődésében. Kisgyemeknevelő, 8. 1. 20–28.

Nyitrai Ágnes (2015): A mesélés jelentősége kisgyermekkorban. In: Gyöngy Kinga (szerk.): Első lépések a művészetek felé I.: A vizuális nevelés és az anyanyelvi-irodalmi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Dialóg Campus, Budapest. 324–368.

Péterfi Rita (2004): A beilleszkedés egyik lehetséges útja. Az uszkai cigányság találkozása a kereszténységgel. In: Nagy Attila – Péterfi Rita (szerk.): A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat, Budapest. 137–174. p.

Péterfi Rita (2010): Mikszáth vagy Meg Cabot? In: Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás védelmében. Pont, Budapest. 123–134.

Péterfi Rita: Az olvasásfejlesztés nemzetközi tapasztalatai. Három kontinens olvasásfejlesztő programjaiból. In: Olvasás portál. Tanulmányok, szakmai anyagok. Letöltés: http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/513/media/peterfirita_o... (2020. 03. 08.)

Péterfi Rita (2008): Az olvasás-szövegértésről két nemzetközi vizsgálat kapcsán. A PIRLS- és a PISA-vizsgálat magyar vonatkozásai. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 5. Letöltés: http://ki2.oszk.hu/3k/2010/12/az-olvasas-szovegertesrol-ket-nemzetkozi-v... (2020. 03. 08.)

Péterfi Rita (2015): Szülői értekezlet az olvasásról. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 4. Letöltés: http://ki2.oszk.hu/3k/2015/09/szuloi-ertekezlet-az-olvasasrol/
(2020. 03. 08.)

Podráczky Judit – Nyitrai Ágnes (2015): „Ezek a mai szülők!” – Kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok szülőképének néhány jellegzetessége. Képzés és Gyakorlat, 13. 1–2. 359–373.

Réger Zita (1990): Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Akadémiai, Budapest.

Rinyu Zsolt (2002): A tudományos-fantasztikus irodalom helyzete Magyarországon. Könyv és Nevelés, 4. 4. 76–83.

Sándor Klára (2011): Olvasáskutatás. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.

Sólyom Barbara (2017): A középiskolások szüleinek infokommunikációs eszközhasználattal kapcsolatos attitűdjei. In: Új Pedagógiai Szemle, 67. 7–8. 85–102.

Szabó Sára, G. – Gombos Péter: A képregény. In: Cserhalmi Zsuzsa – Forgács Anna – Pála Károly – Sándor Csilla (szerk.): Irodalom – Tanári Kincsestár. Segédanyagok és ötletek a tanórához. Raabe Kiadó, Budapest. (Tanári kincsestár, 21.)

Szilágyiné Gálos Ildikó (2008): Az olvasóvá nevelés megalapozása óvodás kortól kisiskolás korig. Szeretve Tanulni OE, Budapest.

Szinger Veronika (2009): Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia, II. 3. Letöltés: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=184 (2017. 12. 10.)

Tóth Máté (2017): A 3–17 éves korosztály olvasási szokásai – egy országos reprezentatív felmérés eredményei. Letöltés: file:///C:/Users/toth.mate/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/2XD4XSVP/toth_mate_-_kozvelemenykutatas_-_3-17_evesek.pdf (2017. 11. 02.)

Turai Julianna (2009): Irodalmi pedofília: Interjú Dr. Steklács Jánossal, KF–TFK Humán Tudományok Intézetének intézetigazgató főiskolai tanárával, olvasáskutatóval. Hetek, 13. 41. 10. 09. Letöltés: http://www.hetek.hu/hatter/200910/irodalmi_pedofilia (2017. 12. 12.)

Varga Richárd (2012): A netgeneráció és az irodalomtanítás. In: Finta Gábor és Fűzfa Balázs (szerk.): Az irodalomtanítás innovációja. Savaria Press, Szombathely. 166–176.

Voglné Nagy Zsuzsanna – Lippai Edit – Nagy Viktória (2014): Digitális bevándorlók és bennszülöttek – a digitális tudásmegosztás és interaktivitás lehetőségei. Iskolakultúra, 24. 1. 57–63.

Z. Karvalics László (2012): A közös tartalomról. Előadás: Az olvasás sokfélesége. Konferencia az olvasás népszerűsítéséért. Budapest, 2012. június 2. Letöltés: http://www.hunra.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1021:az... (2020. 03. 08.)

Zóka Katalin (2007): A meseválasztás kérdései az óvodában: A népmese helye az óvodai irodalmi-anyanyelvi nevelésben. Könyv és Nevelés, 9. 2. 43–51. p. Letöltés: http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=808 (2020. 03. 08.)