Eötvös József árnyalt álláspontja a városi kérdésben – az 1844-es országgyűlési beszédei alapján
Források és irodalom
Antal Tamás (2013): A szabad királyi városokról szóló javaslatok az utolsó rendi országgyűlésen és az 1848: XXIII. tc. keletkezése. In: Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica. 75. 21–40. http://acta.bibl.u-szeged.hu/30632/1/juridpol_075_021-040.pdf
Bánk Ernő (1914): A szabad királyi városok ügye az 1843/44. évi országgyűlésen. [egy. doktori értekezés] Budapest.
Czoch Gábor (2006a): Hogyan határozható meg a város területe? Az 1843/44.évi városi törvény vitái. Korall. 7. 24–25. 216–230. http://epa.oszk.hu/00400/00414/00017/pdf/EPA00414_Korall_2006_24-25_216c...
Czoch Gábor (2006b): A szabad királyi városok megítélése és a város meghatározásának változásai Magyarországon a XIX. században. In: Costea, Ionuţ – Florea, Carmen – Pál Judit – Rüsz-Fogarasi Enikő (szerk.): Oraşe şi orăşeni. Városok és városlakók. Cluj-Napoca / Kolozsvár, Argonaut. 95–103.
Deák Ádám (2017): Gróf Pálffy József és a szabad királyi városok ügye az 1843/44. évi országgyűlésen. In: Kovács Attila – Bíró Gyöngyvér (szerk.): Móra Akadémia szakkollégiumi tanulmánykötet 4. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Móra Ferenc Szakkollégiuma. 187–205. http://acta.bibl.u-szeged.hu/50381/1/moraakademia_004.pdf
Eötvös József (1993): Az 1848-iki forradalom története – Müncheni vázlat. S. a. r. Gángó Gábor. Budapest, Argumentum. (Eötvös József történeti és állambölcseleti művei 1.)
Eötvös József (1975): Arcképek és programok. Szerk. Fenyő István. Budapest, Magyar Helikon, Szépirodalmi Könyvkiadó. https://mek.oszk.hu/06600/06618/06618.htm
Eötvös József, Báró (1841): Kelet Népe és Pesti Hirlap. Pest, Landerer és Heckenast.
Eötvös József (1868): Reform. Pest, Ráth Mór.
Eötvös József (1978): Reform és hazafiság. Publicisztikai írások. I–III. Szerk. Fenyő István. Budapest, Magyar Helikon. https://mek.oszk.hu/05300/05343/html/
Erdmann Gyula (2014): Szabadság és tulajdon – Az 1839–40. évi országgyűlés története. Budapest, Országgyűlés Hivatala.
Fébó László (szerk., 1986): A Felelet és más vitairatok Széchenyi István A’ kelet népe című könyvére. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Felséges [1844] Első Ferdinánd ausztriai császár, Ötödik Ferdinánd néven magyar király [...] által szabad királyi Pozsony városába 1843/4-ik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett Magyarországi Közgyűlésének írásai. Pest, Landerer és Heckenast. 1844. II. kötet, 101. számú iromány, 105–135.
Gángó Gábor (1999): Metternich konzervatív Európája és a magyar liberálisok 1848 után Eötvös József, Trefort Ágoston és Franz Hartig párbeszéde – Palackyról, Palacky ürügyén. In: Csejtei Dezső – Laczkó Sándor (szerk.): Európai integráció – európai filozófia (Ész – Élet – Egzisztencia VI.), Szeged, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 286–293. http://acta.bibl.u-szeged.hu/38129/1/esz_006.pdf
Gárdonyi Albert (1926): A szabad királyi városok az 1848 előtti törvényhozásban. Városi Szemle. 12. 1–2. 103–125. https://adt.arcanum.com/hu/view/VarosiSzemle_1926/?pg=104&layout=s
Gergely András (1990): Liberalizmus és nemzet. Eötvös József és a Habsburgok az 1840-es években. Világosság. 31. 1. 1–8.
Hörcher, Ferenc (2021): The political philosophy of the European city. Lanham, Lexington Books, Rowman and Littlefield.
Pásztor József (1935): A szabad királyi városok szavazati joga. Szeghalom, Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Rt.
Takáts Sándor (1932): A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért az 1825–1848. évi országgyűléseken. Budapesti Szemle. [1. rész] 66–91. [2. rész] 198–237. http://real-j.mtak.hu/2512/1/BudapestiSzemle_1932_225.pdf
Trefort [1998] Ágoston és Lónyay Menyhért Eötvös-emlékbeszéde, 1872. Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Gángó Gábor (1998). Aetas 13. 2–3. 203–2015. http://acta.bibl.u-szeged.hu/41620/1/aetas_1998_002_003.pdf
Szőcs Sebestyén (1996): A városi kérdés az 1832–36. évi országgyűlésen. Budapest, Budapest Főváros Levéltára.
Veliky János (1998): Bevezetés. In: Eötvös József. Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Veliky János. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. 7–26.