Olvasási idő: 
15 perc
Author

E-papír kísérletek a közoktatásban

Nemzetközi és hazai módszertani kutatások az e-papír oktatásban történő felhasználásáról

A nagyszerű dolog a könyvekben az írott szó megbízhatósága.

Az ember változhat, és az is változik, ahogy olvas, de a könyv ugyanaz marad.

Karen Joy Fowler

 

 

 

A fenti idézetet napjainkban kiegészíthetnénk még egy igazsággal: nemcsak az ember és olvasási szokásai, hanem a könyv kinézete, anyaga, hordozófelülete is sokat változik napjainkra. Marshall McLuhan egy tanulmányában jól szemlélteti, hogy az emberiség szemlélete mennyire megváltozott a tudásról és az azt hordozó eszközök közötti kapcsolatról. A nyomtatott könyvhöz hozzájutó és abból tudást szerző, tipográfiai embernek nevezett embertípus számára a tudás lényegében a tudás birtoklásán alapszik: különféle írásbeli forrásokból elsajátítható ismeretek összességét jelenti. A fogalmat napjainkban már az audiovizuális és mindinkább a digitális kommunikáció elterjedésére használják, és a tipográfiai és poszttipográfiai ember kifejezés helyét ma már az elektronikus ember fogalom veszi át, „aki számára a tudást már nem az információ birtoklása, hanem az elektronikusan hozzáférhető végtelen információáradatban való eligazodás képessége határozza meg.”[1] (Gyenge, ante 2010, idézi Racsko, 2010)

Az oktatásnak lépést kell tartania a technológiai újításokkal, hiszen a felnövekvő generációk életében a mindennapok részét képezik az új információ- és kommunikációtechnológiai eszközök.

Tanulmányunk célja, hogy kitekintést adjon külföldi, különböző elektronikus könyv eszközökkel végzett közoktatási módszertani kutatások legfőbb megállapításairól és egy hazai kísérletről.

A világszerte lefolytatott számos e-papír kísérlet közül olyan kutatásokat mutatunk be, amelyek együttesen az alkalmazott módszertani szempontok, a lefedett korosztályok és földrajzi területek által egyrészt egy komplexebb képet adhatnak a problémakörben eddig megfogalmazott megállapításokról, tanulságokról és irányvonalakról, másrészt pedig a kísérletek lefolytatásait, valamint publikálási idejüket tekintve is minél inkább friss és újszerű kutatások.

A külföldi kísérletek és gyakorlatok elemzésére és bemutatására az Eszterházy Károly Főiskola részvételével konzorciumi partnerként 2010-ben lefolytatott, E-papír a hazai közoktatásbanmódszertani kísérlet keretében, a kutatás céljaiban megfogalmazottak elérése érdekében került sor. A tanulmányban bemutatott kutatásokat a projektvezető, Dr. habil Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola általános és fejlesztési rektorhelyettese, a Médiainformatika Intézet vezetője, főiskolai tanár vezette.

A kutatás során fellelt külföldi példák nagy számából és módszertani, földrajzi eredetbeli sokszínűségéből is látszik, hogy az elektronikus könyvek közoktatásban való felhasználhatóságának kérdéskörét fókuszba állító pedagógiai kísérletekre az elmúlt években nagy hangsúly került a neveléstudományban.

A tanulmány készítésekor fontosnak tartottuk, hogy egy általunk összeállított szempontrendszer alapján[2] nyújtsunk kitekintést nemzetközi szinten a különböző célú és irányultságú e-papír kísérletekről. A használat – az elektronikus és hagyományos könyvek összehasonlítása szempont esetében így esett a választás az alábbi Távol-Keleten, Tajvanban elvégzett kutatásra, melynek összefoglaló tanulmánya 2008-ban került online kiadásra. A kutatási beszámoló magyarul Az elektronikus könyvek használhatóságának értékelése címet viseli.

 

 

1. Az elektronikus és a hagyományos könyvek sajátosságainak összehasonlítása a használat szempontjából

 

Egy távol-keleti példa 16-18 éves fiatalok körében: 
Usability evaluation of E-books (2009)

 

Ez a tajvani kutatás részletesen foglalkozik az elektronikus könyvek felhasználhatóságával, és összehasonlítja, hogy milyen különbözőségek és hasonlóságok vannak az elektronikus (e-book) és a hagyományos könyvek (az úgynevezett conventional book, azaz c-book) olvasása között. Mindezt 20, 16 és 18 év közötti fiatal felmérésével tették, akiket tantárgyanként 10-10 (átlagosan 2300 kínai karakterből álló) kisregény elolvasásával, és a szövegek tartalmára visszautaló 5 kérdéses tesztekkel vizsgáltak az olvasási pontosságuk mérésére. A minél pontosabb összehasonlítás céljából igyekeztek minimalizálni az e-papír és a nyomtatott könyv közötti különbségeket, ezért a két könyvtípus megjelenésében (a megvilágítás-megjelenés arányában és a papír, valamint a betűk méretének és típusának kialakításában) törekedtek a hasonló forma kialakítására. Ezen túlmenően egységesítették a kísérleti környezetet is.

 

1. ábra: Az e-book és a c-book

Forrás: Yen-Yu Kang – Mao-Jiun J. Wang – Rungtai Lin: Usability evaluation of E-books. In: Displays 30 (2009) p. 50.

 

 

A kutatási összegzésben olvashatjuk, hogy a megvizsgált húsz fiatal tapasztalatai alapján az e-könyvek hátrányaként a jóval nagyobb mértékű szemfáradás fogalmazódott meg, melyet az alacsony kontraszt és a kijelző felbontása okozott. „In addition, the reading efficiency for an Ebook was lower than that of a C-book.” – „Ráadásul az olvasás hatékonysága az e-booknál alacsonyabb volt, mint a c-booknál.”– olvashatjuk a tanulmányban. Az olvasás teljesítményei a lányok és fiúk esetében is különböztek: a nemi hatás az olvasás sebességének eltérésében volt leginkább tapasztalható, így tehát a lányok mind a hagyományos, mind az elektronikus könyvek használatakor magasabb olvasási teljesítményt nyújtottak. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy ez a tajvani kutatás a hagyományos könyvek előnyeire világított rá.[3]

 

Az elektronikus és hagyományos könyvek sajátosságait a használat szempontjából összehasonlító – eddig feltárt – további kutatások és tanulmányok:

  • E-books or textbooks: Students prefer textbooks (2010)
  • Reading electronic and printed books with and without adult instruction: effects on emergent reading (2010)

 

 

1.2 Az e-book ergonómiája

 

Ergonomic evaluation of three popular Chinese e-book displays for prolonged reading (2007)

 

Az e-könyvek technikai jellemzőinek vizsgálata tükrében egy újabb távol-keleti tanulmányt mutatunk be, melynek magyarra lefordított címe: Három népszerű kínai e-könyv kijelzőjének ergonómikus értékelése hosszadalmas olvasás során.

Ennek a Távol-Keleten, Kínában elvégzett kutatásnak a 2007-ben megjelent tanulmánya egy nagyobb lélegzetvételű, az e-book ergonómiai használatáról szóló kutatás kiértékeléseként foglalkozik három népszerű kínai elektronikus könyv hosszadalmas (eszközönként 100 percig tartó egybefüggő) olvasásának a hatásaival és fontosságával. A kutatás és az annak eredményeként született tanulmány mindemellett magában foglalja egy személyes digitális segéd (PDA), egy elektronikus könyv-olvasó (reader) és egy noteszgép (NB) ergonómiai (következményei és tapasztalatai) kiértékelésének a perspektíváját is.

 

 

2. ábra: A vizsgálatban résztvevő PDA

(Personal Digital Assistant – személyi digitális segéd-) eszköz

Forrás: Hsin-Chieh Wu – Cheng-Lung Lee-Ching – Torng Lin: Ergonomic evaluation of three popular Chinese e-book displays for prolonged reading. In: International Journal of Industrial Ergonomics 37 (2007) p. 763.

 

3. ábra: A kutatás során használt reader

(e-book reader – e-book olvasó) eszköz

Forrás: Hsin-Chieh Wu – Cheng-Lung Lee-Ching – Torng Lin: Ergonomic evaluation of three popular Chinese e-book displays for prolonged reading. In: International Journal of Industrial Ergonomics 37 (2007) p. 763.

 

 

4. ábra: A vizsgálatban résztvevő NB

(notebook – noteszgép, notebook)

Forrás: Hsin-Chieh Wu – Cheng-Lung Lee-Ching – Torng Lin: Ergonomic evaluation of three popular Chinese e-book displays for prolonged reading. In: International Journal of Industrial Ergonomics 37 (2007) p. 763.

 

 

A 22 egyetemi diák (11 fiú és 11 lány) bevonásával lefolytatott kísérlet eredményei szerint elsőként a vizuális fáradtság jelentkezett, amely mind a három eszköz esetében különbözött, leginkább azonban a pda-nál hozott szembetűnő eredményt: ennek okaiként a kicsi képernyőméretet és az előre beállított karakterméretet nevezték meg az eredményeket kiértékelő kutatók. A kutatás második legfőbb megállapítása szerint azonban a három vizsgált eszköz használata a vizsgált személyek körében nem okozott egymástól jelentősen eltérő olvasási sebességet és pontosságarányt. További eredményként fogalmazták meg, hogy a női témák nagyobb olvasási-megértési teljesítményt hoztak, mint a férfitémák. Végezetül pedig arra is rávilágítottak, hogy az olvasást leginkább a noteszgépben (nB-ben) preferálták a vizsgálati személyek, ugyanis szövegolvashatóság terén itt voltak a legmagasabb elégedettségminősítések, a vizsgált eszközök között a noteszgép esetében legmegfelelőbb fényességkontraszt és képernyőméret miatt. Ahogy a kutatási beszámolóból szintén megtudhatjuk, a kutatásban résztvevőknek – ahogy ez általában gyakorlat az ilyen jellegű vizsgálatok során – lehetőségük volt ajánlások, észrevételek és ötletek megfogalmazására is az e-book eszközökkel kapcsolatban.[4]

 

További e-papír kísérletek külföldön az e-könyv eszközök ergonómiájának és technikájának vizsgálatát fókuszba állítva:

  • The emergence of the contextual role of the e-book in cognitive processes through an ecological and functional analysis (2005)

 

 

1.3 Az e-book szerepe a tanulástámogatásban

 

The electronic book – a modern instrument used in teachers – training process – egy 2011-es romániai tanulmány

 

Az elektronikus könyvek tanulástámogató, modern oktatási eszközként szolgáló szerepkörének vizsgálatára irányuló kutatások között kerül sor a magyarul alábbi címet viselő tanulmány bemutatására: Az elektronikus könyv – egy modern eszköz, amit a tanárok tréning során használtak.

A tanulmány elsőként annak a kérdéskörét tárgyalja, hogy amióta az internet megjelent, s egyben a legnagyobb információforrássá vált, a hagyományos könyvek használata és fogalma drámai módon új értelmezést nyert az elmúlt években. A folyamat részeként mindezzel együtt az elektronikus könyvek jelentősége és használata ugrásszerűen megnőtt, és pedagógiai értékük miatt a távoktatás támogatásában is csakhamar fontos szerepet kaptak. A digitális korszakban, az e-könyveken keresztül az elektronikus tudás átadás fontossá vált, s az e-book egy fontos eszköz lett a különböző gyakorlati kurzusok támogatására, a különféle szervezésű projektek keretében. Ez szintén így volt a hároméves Socrates-Comenius 2.1 European project „fiste – A Future Way for In-Service Teacher Training across Europe” elnevezésű, vagyis magyarul a fiste, A Jövő Útja Európában a Pályán Lévő Tanárok Továbbképzésének Szolgáltatásában címet viselő projekt esetében is. A projekt céljai az online kurzusok révén az ict integrálása a hagyományos gyakorlatokba és képzési formákba, valamint az ict használata során megfogalmazódó oktatói kihívások és megoldások összegyűjtése volt. A kutatás végső, kimeneti szándékaként pedig a legjobb gyakorlatok programjának az oktatás használatába történő átadását nevezték meg. A kísérlet összes végeredménye és tapasztalata elérhető a projekt lefolytatását követően is működő weboldaláról: http://fiste.ssai.valahia.ro. A kutatás során használt e-könyveket – szintén a fiste projekt részeként – a Desktop Author (http://www.desktopauthor.com) elektronikus publikáló szoftverrel tervezték meg, amely asztali szerkesztőprogram, egy forradalminak számító elektronikus kiadó program, egyszerű és intuitív interfésszel. Mint megtudhatjuk a projekt összefoglaló tanulmányából, leginkább kezdőknek tervezték, hiszen nagyon gyorsan és könnyen használható, ugyanakkor alkalmazásával még a kezdők is gyorsan professzionális publikációkat tudnak létrehozni.[5]

 

Az elektronikus könyvek tanulástámogató szerepét célzottan vizsgáló további kísérletek:

  • Reading electronic books as a support for vocabulary, story comprehension and word reading in kindergarten and first grade (2010)
  • The educational electronic book as a tool for supporting children’s emergent literacy in low versus middle SES groups (2008)
  • E-book Use by Students: Undergraduates in Economics, Literature, and Nursing (2007)
  • The California State University E-book Pilot Project: implications for cooperative collection development (2003)

 

 

2. Összefoglalás – tapasztalatok, eredmények

 

A tanulmányban bemutatott kutatások legfőbb eredményeit sorra véve, megállapíthatjuk, hogy az e-könyvek használatára, ergonómiájára és tanulástámogató szerepére vonatkozóan a különböző korosztályokban és eszközökkel végzett kísérletek eltérő eredményeket hoztak. Több olyan kutatás volt, amely a hagyományos könyvek jelenlegi nagyobb népszerűségére világított rá az elektronikusakéval szemben, akárcsak a tanulmányban az első szempont alatt bemutatott Usability evaluation of E-books című, vagy az E-books or textbooks: Students prefer textbooks címet viselő kutatási beszámoló.

Az elektronikus könyvek ergonómiáját tekintve a fentebb bemutatott kínai kutatás alapján a fényességkontraszt és képernyőméret (illetőleg felbontás) által kiváltott hatások okozták a legnagyobb eltérést a különböző elektronikus eszközök használata során. Mint ahogy az az egyes szempontok alatt felsorolt, eddig feltárt további kutatások számának arányából is látható, a legtöbb e-papír kísérletet célzottan az e-könyvek oktatásban való alkalmazhatóságának, tanulástámogató szerepének vizsgálatára és feltárására vonatkozóan végzik. Az oktatás különböző szintjein (az óvodában, az általános és középiskolában, valamint a felsőoktatás intézményeiben) végzett pedagógiai kísérletek a befogadó csoportok életkori és ikt jártassági sajátosságaiból adódóan természetszerűleg eltérő eredményeket hoztak. Mindezekkel együtt azonban megállapítható, hogy az e-könyvek a sokoldalú felhasználhatóságuk, az olvasáson túl elérhető funkcióik miatt egyre fontosabb szerephez jutnak. A felsőoktatásban főként a távoktatási formák és gyakorlati kurzusok támogatására (The electronic book – a modern instrument used in teachers’ training process), az óvodai és általános iskolai nevelésben pedig leginkább a beépített szótárfunkció és a további opciók (a történetekhez kapcsolódó játékok, animációk, hanghatások, stb.) támogatásával a szövegértelmezés, a szóbeli kifejezésmód és az olvasás tanulásának terén lehet hatékony szerepe (Reading electronic books as a support for vocabulary, story comprehension and word reading in kindergarten and first grade).

Footnotes

  1. ^ Gyenge Zsolt (ante 2010): Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. In. Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia. [online] <http://ktnye.akti.hu/index.php/Gutenberg-galaxis> idézi Racsko Réka: Lehetőségek és alternatívák a Kárpát-medencében : módszertani tanulmányok. szerk. Bencéné Fekete Andrea. Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara. 2010. p. 117–126.
  2. ^ Az elektronikus és hagyományos könyvek sajátosságainak összehasonlítása a használat szempontjából, az e-book ergonómiája – technikai jellemzők és az e-könyvek tanulástámogató szerepe.
  3. ^ Yen-Yu Kang–Mao-Jiun J. Wang–Rungtai Lin: Usability evaluation of E-books. In: Displays. Vol. 30 (2009) p. 49–52.
  4. ^ Hsin-Chieh Wu–Cheng-Lung Lee-Ching–Torng Lin: Ergonomic evaluation of three popular Chinese e-book displays for prolonged reading. In: International Journal of Industrial Ergonomics. Vol. 37. (2007) p. 761–770.
  5. ^ Laura Monica Gorghiu–Gabriel Gorghiu–Mihai Bîzoi–Ana Maria Suduc: The Electronic Book – a Modern Instrument Used in Teachers’ Training Process. In: Procedia Computer Science. Vol. 3. (2011) p. 563–567.