Összefoglaló

Polónyi István
A hazai emberi erőforrások ma és holnap

A tanulmány először áttekinti néhány ismert indikátor (a Human Capital Index, a Human Development Index és a Legatum Intézet Jólét Indexe) alapján a hazai emberi erőforrások helyzetét. Megállapítja a magyar emberi erőforrás a fejlett világ fejlődési ütemétől elmaradó tempóban fejlődik.

Ezt követően felvázolja a magyar emberi erőforrások néhány összetevőjének a jövőbeli fejlődési pályájára vonatkozó előrejelzéseket. A teljes termékenység, az elöregedés, az iskolázottság valamint a foglalkoztatottság néhány előre jelezhető jövőbeni jellemzője alapján megállapítja, hogy Magyarország az emberi erőforrás fejlődését tekintve az Európai Unió leggyengébben teljesítő országainak egyikévé kezd válni.

Kulcsszavak: Human Capital Index, Human Development Index, Legatum Prosperity Index, humán erőforrás fejlettség, termékenység, iskolázottság, foglalkoztatottság

 

Csaba László
A magyar paradoxon – töprengések hosszú távú dilemmákról

Az írás a 2010 utáni időszak eredményeinek és gondjainak vázlatos számbavételével arra a kérdésre keresi a választ, ami a legtöbb magyar polgárt és elemzőt hosszabb ideje foglalkoztatja. Miképp lehet az, hogy miközben a kormányzat lényegében minden maga elé tűzött célt elért, ugyanez a társadalom és a gazdaság egészéről aligha mondható el. Módszerünk az üzleti tudományokban bevett SWOT elemzés, vagyis az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és veszélyek számbavételén alapuló előre tekintés.

Kulcsszavak: kormányzati gazdaságpolitika, SWOT elemzés

 

Csepeli György
A Z nemzedék lehetséges életpályái

A cikk első fele az életüket a 21. században leélő, Z-vel jelzett nemzedéket érintő globális kihívásokat tárgyalja, melyek sorában ott látjuk a globális felmeledést, a nukleáris fenyegetést, a migrációt és a civilizációs határok mezsgyéin kitört háborúkat. A Z nemzedék tagjai a digitális forradalom gyermekei, akiknek társadalmi kapcsolatai, tudása, tapasztalatszerzése alapvetően más mint elődeiké. A cikk második fele a Magyarországon született Z nemzedék egyes szegmensei közötti radikális különbségekkel foglakozik.

Kulcsszavak: globalizáció, digitális forradalom, társadalmi egyenlőtlenség, kasztosodás

 

Forray R. Katalin – Orsós Anna
Roma jövő Magyarországon

A tanulmány a cigány, roma népesség története alapján keresi a választ arra a kérdésre, hogyan alakul majd a jövőjük Magyarországon. A cigányságra irányuló kutatások két jellegzetes csoportját elemzi. A hetvenes-nyolcvanas évek máig érvényben lévő jelentős kutatásai a cigányságot a szociális helyzet, a szegénység alapján határozták meg. A kilencvenes évektől bontakoztak ki azok a kutatások, amelyek a cigány, roma népességet önálló kulturális arculatú etnikumként, politikai közösségként  kezelték. Úgy látjuk, hogy az utóbbi irányzat fogja meghatározni az előttünk álló évtizedeket is. A kérdés az, hogy ez békés, tárgyalásos alapon történik, vagy türelmetlenebb eszközökkel.

Kulcsszavak: roma, cigány; klasszifikáció, nyelvek, nemzetközi kitekintés

 

Hadas Miklós
A demaszkulinizáció folyamata. Adalékok az európai dzsender rend hosszú távú átalakulásának vizsgálatához

Az esszé amellett érvel, hogy a férfiuralom nem örökérvényű; sajátosságai alapvetően megváltoztak a középkortól kezdődően. Ezeket a változásokat a szerző a nyugati demaszkulinizációs folyamatként definiálja, melynek során a társadalom fokozatosan elveszíti maszkulin, maszkulinista és patriarchális jellegét. Az egyház, az állam, a család és az iskola tekinthetők eme folyamat fő strukturáló intézményeinek. Az esszé az 1960-as évektől a 21. század közepéig terjedő periódusra koncentrálva foglalkozik a férfiak és nők viszonylatainak változásaival Magyarországon, igyekezvén érzékeltetni az európai összefüggéseket is. Amellett kíván érvelni, hogy Magyarországon is egyre inkább kiegyensúlyozódnak majd a férfiak és nők közötti hatalmi viszonyok, ugyanakkor a dzsender rend strukturális súlya csökkenni fog.

Kulcsszavak: demaszkulinizáció, dzsender rend, Európa, Magyarország, nemi egyenlőség, hosszú távú változás, jövő

 

Hrubos Ildikó
A digitális campus

A világ felsőoktatása a 2010-es évek közepén olyan helyzetbe került, amely intézményrendszerének gyors megváltoztatására készteti, kényszeríti. A fejlett országokban a felsőoktatási belépési arány elérte, meghaladta az 50 %-os határt, ezzel elkezdődött az átmenet a felsőoktatás általánossá válása felé, ami szétfeszíti a tömegesség szakasza számára kiépített kereteket. A felsőoktatási expanzió súlya áttevődött más régiókra, a feltörekvő és a fejlődő országokra, miközben a fejlett országokban se állt meg. Ezek a folyamatok a globalizált világban átrendezik az erőviszonyokat, megváltoztatják a hallgatói és tanári mobilitás megszokott desztinációit. Az informatikai forradalom hatásai most új formában jelentkeznek a társadalom minden alrendszerében, így a felsőoktatásban és a kutatásban is. A nyitott, online formák térnyerése meggyengíti, lebontja a tudásmonopóliumok jelentős részét. Gyorsan terjed a tömeges nyitott online kurzusok (Massive Open Online Courses) rendszerének megalkotása, bevezetése. Ez a forma a felsőoktatási expanzió és a globalizáció együttes hatásának tipikus megjelenési formája, ami – más formákkal kombinálva - egyben megoldást is jelenthet az általuk gerjesztett kihívásokra. A nyitott online rendszerek hozzájárulhatnak az oktatásban érvényesülő társadalmi esélykülönbségek csökkentéséhez, az interdiszciplináris megközelítés terjedéséhez, átláthatóságuknál fogva pedig akár az oktatás és a kutatás minőségének, hatékonyságának emeléséhez.

Kulcsszavak: felsőoktatási expanzió, globalizáció, digitalizálódás, tömeges nyitott online kurzusok 

 

Sík Endre - Szeitl Blanka
Migráció a mai Magyarországról

A tanulmányban a legfrissebb információk alapján vázolják fel a Magyarországról kiinduló migrációs folyamatokat. Elemzésükben a migrációs hajlandóság mértékének alakulásának vizsgálata mellett felvázolják a magyarországi migráció múltját és várható trendjét (különös tekintettel a 2014-2016 közötti időszakra), illetve néhány gondolatot fogalmaznak meg a migráció társadalmi összefüggéseiről. Azt találják, hogy a migrációt tervezők aránya a ’90-es évektől kezdve növekszik, miközben összetétele nem változik: a migráció esélye azokban a társadalmi csoportokban a legmagasabb, amelyek az ország demográfiai/oktatási/munkaerőpiaci jövőjét leginkább meghatározzák: fiatalok, hajadonok/nőtlenek, férfiak és szakképzettek/iskolázottak. Hangsúlyozzák, hogy a migráció egyre erősebb politikai és társadalmi reakciókat gerjeszt, valamint azt, hogy okainak és hatásainak feltérképezéséhez elengedhetetlen a különböző nézőpontok megismerése, illetve a folyamat különböző típusainak szétválasztása (rövid-, hosszútávú migráció, külföldön tanulás, kivándorlás).

Kulcsszavak:  migráció, migrációs folyamatok

 

Kozma Tamás
A Jövő „iskolája” projekt

Bár a Kádár-rendszer még eldicsekedett a hivatalos gazdaság- és társadalomstatisztikákkal, maga a rendszer már az 1970/80-as évtized fordulóján hanyatlásnak indult. A “Jövő iskolája” viták, amelyek az 1970-es évtizedet jellemezték, részben arra szolgáltak, hogy megmutassák a Kádár-rendszer jövő orientáltságát, részben pedig arra, hogy elleplezzék a rendszer hanyatlását. E viták két főszereplője az Országos Tervhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia volt. A tanulmány azonban rámutat egy elfeledett harmadik szereplőre is: az oktatáskutatókra, akik az Akadémián belül tevékenykedtek. Fő törekvésük az volt, hogy összeegyeztessék a Tervhivatal álláspontját (a szakképzés modernizálása) az Akadémia álláspontjával (a tantervek tudományos alapokra helyezése). Bár a két főszereplő ellentétét nem sikerült összebékíteni, próbálkozásuk, hogy kompromisszumot találjanak egy hatékonyabb szakképzés és egy eredményesebb általános képzés között, máig megoldatlan és tanulságos. 

Kulcsszavak: neveléstörténet,  iskolareform, szakképzés, általános képzés