Összefoglaló

Forray R. Katalin
Tehetséggondozás a felsőoktatásban

A tanulmány áttekinti azokat a kezdeményezéseket, amelyek a felsőoktatás kiterjesztését és differenciálódását tűzték ki célul. Kétféle irányt igyekszik megmutatni, az elitképzést és az iskola távoli társadalmi rétegek felsőoktatásba történő integrálását. A szám tanulmányai ezeket a folyamatokat járják körül. A jelen tanulmány a szakkollégiumok kialakulására helyezi a hangsúlyt.

Kulcsszavak: tehetséggondozás, kollégiumok, népi kollégium, szakkollégium.

Karády Viktor
Tandíjmentesség, ösztöndíj és felekezet. Felvételi eredmények a diáktámogatás egyenlőtlenségeiről a dualista kori középiskolákban

A tanulmány az 1850 és 1918 közötti korszak 8. osztályos középiskolásainak teljes körű prozopográfiai adatbankjának statisztikai elemzésével tárgyalja az ösztöndíjak és tandíjkedvezmények szétosztásának mechanizmusait. E téren a három fő megfigyelt hatótényező szerepe – tanulók vallása, a társadalmi-vagyoni helyzete és tanulmányi eredménye - igencsak eltérő a különböző iskolatípus között. A kedvezmények a diákoknak az évekkel alig növekvő, egy tized körüli kisebbségét érintették. Állami iskolákban egyetlen felekezeti tanulóréteg sem élvezett előnyt, de az egyházi iskoláknál elsősorban mindig a saját felekezetűek. Római katolikusok, protestánsok és keleti keresztények között markáns iskolai elkülönülést tapasztalni, akárcsak a kedvezmények egyenlőtlen elosztásánál. A zsidó diákok irányában azonban ebben a korban nincs kimutatható szegregáció, azonban ők inkább csak a jó tanulmányi eredményekhez erősebben kötött tandíjkedvezményre számíthattak, ösztöndíjra a többieknél ritkábban, arra is főképp csak evangélikus iskolákban. A szociális szempontok az alsóbb rétegek és a pap-tanár-tanító kategóriából származóknál érvényesültek leginkább. 

Kulcsszavak: Iskolázási kedvezmények, társadalmi egyenlőtlenségek, felekezetek, középiskolák

Chikán Attila – Ilyés Márton
A Rajk-modell: Egy pedagógiai kísérlet és tapasztalatai

Egy ország oktatási rendszerének színvonalát egyebek mellett a létező formák változatossága, az innovatív kísérletek befogadása is jellemzi. A szakkollégiumok ilyen innovatív formák. Markáns jellemzőik a szakmaiság, közösségiség és társadalmi érzékenység. Ezek integrált egységének megvalósítása hungaricum. Eredeti formájában – ez a Rajk modell – alulról jövő kezdeményezésként jött létre 47 esztendeje, s mind a mai napig lényegében állami támogatás nélkül működik. A Rajk modell működésének alapját a diákönkormányzat képezi: a diákok döntenek a szakmai programról éppúgy, mint a kollégium és a kollégisták társadalmi szerepvállalásáról. Kiemelkedően fontos vezérelv valamennyi tevékenységi területen a magas minőségre törekvés, amelynek sikeres voltát a végzett rajkosok közel nyolcszáz fős körének életpályája igazolja. A szakkollégiumok támogatói minden egyéb kiválósági kezdeményezésnek (CEMS, általános hazai egyetem-nemzetközi kapcsolat, TDK, tantárgyfejlesztés stb.)

Kulcsszavak: innováció, szakmaiság, társadalmi érzékenység, versenyképesség, hallgatói közösség

Galántai László
Rendszerszerű pályák.
A sikeres egyetemi felvételi szocializációs előzményei a PTE Wlislocki Henrik Szakkollégiumában

A kutatás során kvalitatív életútinterjúkból (N=25) kapott adatok alapján vizsgáljuk az elsődleges és másodlagos szocializációs színterek meghatározó szerepét a sikeres egyetemi felvételit megelőzően. Ehhez egy, a magyar neveléstudományban eddig nevelésszociológiai vizsgálatban nem alkalmazott kutatásmódszertant, kvalitatív komparatív analízist (QCA) alkalmazunk, amellyel társadalmi jelenségek megvalósulásának elégséges feltételei határozhatóak meg. A vizsgált jelenség kutatásunkban a sikeres egyetemi felvételi, amely mögött azonban minden esetben személyes életutak állnak. A QCA ezen életutak rendszerszerű sajátosságainak elemzésére alkalmas.

Kulcsszavak: roma szakkollégiumok, életútinterjú, kvalitatív komparatív analízis, csQCA

Ceglédi Tímea – Tóbi István – Harsányi Szabolcs Gergő
Reziliens hallgatók és szakkollégiumi felvételi szelekció

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a szakkollégiumok és a hallgatók egymásra találásában, és ebben van-e jelentősége a hallgatók társadalmi hátterének és rezilienciájának. Kitérünk a szakkollégiumi jelentkezést előmozdító személyek (családtagok, hallgatók és oktatók) ösztönzésének hatására és a felvételi procedúra során már birtokolt (bemeneti) eredményekre. Tanulmányunkban a 2015 tavaszán zajlott Tehetségek Útja Kutatás online kérdőívére önkéntesen válaszoló 427 szakkollégista válaszait elemezzük.

Kulcsszavak: reziliencia, szakkollégiumok, tehetséggondozás, társadalmi háttér, szelekciós mechanizmusok, felsőoktatás.

Kardos Katalin
Felekezeti szakkollégiumok: a tehetségek nevelésének lehetséges útjai

Tanulmányunkban a felekezeti szakkollégiumokat mint a felsőoktatási rendszert hatékonyan kiegészítő és a rendszerhez tartozó, speciális feladatokat is ellátó tehetséggondozó intézményekként vizsgáltuk, továbbá főként a nevelésszociológia fogalmaira támaszkodva értelmeztük a felsőoktatási szakkollégiumok világát. Eddigi munkáink során megállapítottuk, hogy fővárosi intézményekben főként a szakmai tudományos életre való felkészítés dominál, addig vidéki társaikban egy erős, összetartó közösség megteremtése a cél. Mindezek mellett a vidéki intézményekben hallgató egyetemista fiatalokról elmondható, hogy legalább olyan jól teljesítenek ezekben a tehetséggondozó intézményekben, mint a magasabb státusú fővárosi hallgató társaik.

Kulcsszavak: szakkollégium, felekezeti szakkollégium, tehetséggondozás, eredményesség.

Cziráki Szabina – Szendrő Péter
Tudományos diákkörök

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) a felsőoktatási tehetséggondozás kiemelt eseménysorozata évtizedek óta. A tanulmány célja, hogy bemutassa azt, hogy a felsőoktatásban zajló főbb folyamatok, elsősorban a hallgatói létszám alakulása, majd a kétciklusú képzés bevezetése hogyan hatottak az OTDK iránti érdeklődésre. Megállapítható az a tendencia, hogy az OTDK részvétel a felsőoktatás létszámával együtt emelkedett, az alapképzés és a mesterképzés bevezetése pedig tovább növelte a hallgatók motivációját az OTDK-n való bemutatkozásra. Kitérünk még a szakkollégiumok és az OTDK közti kapcsolatra és bemutatjuk a szakkollégisták részvételi arányát a legutóbbi, 2015-ben megrendezett XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

Kulcsszavak: tehetséggondozás, tudományos diákkör, felsőoktatás

Mandel Kinga
Oktatói és hallgatói támogatások a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen

Ebben a tanulmányban a csíkszeredai Sapientia EMTE hallgatóinak és oktatóinak kutatási és ösztöndíjtámogatásait mutatom be az elmúlt évek vonatkozásában, beleértve az Erasmus + lehetőségeket, a hallgatók esetében a szociális-, tanulmányi-, érdem illetve más kutatási és tanulmányi ösztöndíjakat, az oktatók esetében a kutatási támogatásokra helyezve a hangsúlyt.

Kulcsszavak: Sapientia Egyetem, hallgatói és oktatói támogatási rendszerek, Erasmus+, CEEPUS