Educatio, 2016/1

Az utóbbi évtizedekben az Európai Unióban a közös, s időnként ambiciózus („a világ legfejlettebb gazdasági térsége legyen”) célok megvalósításában az oktatás kiemelkedő szerepet kapott. Vonatkozik ez a közoktatásra is, de a különösen szakképzésre, mivel közvetlenül ez utóbbi készíti fel a munkaerőt a majdani munkavállalásra, vagyis biztosítja számára – ideális esetben – azt a tudást, azokat a

A középfokú intézményrendszer a rendszerváltás idején

A középiskolai és a felsőoktatási expanzió a fejlett világban legalább egy-két évtizeddel korábban lezajlott, mint Magyarországon. A szocializmusban a „munkásállamnak” ideológiai okokból is szüksége volt a „bázisát adó”, bizonyos értelemben privilegizált helyzetű,

Az oktatásból a munka világába való átmenet gazdag kutatási múlttal rendelkezik. Elsősorban a gazdasági és a munkaügyi világszervezetek végeznek ilyen irányú vizsgálatokat (OECD, 1996; ILO, 2010). Az OECD (1996) egy korábbi kutatása arra is rámutatott, hogy a nemzeti oktatási rendszerektől is függ, hogy mennyire feleltethetők meg az iskolai végzettségek a munkapiacon található foglalkozásoknak

A Valóság rovatban most diákok sorsáról olvashatunk. Roma fiatalokról, akik a szakképzés különböző szintjein – szakközépiskolában, szakiskolában, Híd-programban – tanulnak, akik a tanulmányaikat megkezdő roma fiatalok többségével szemben nem peregtek ki az iskolából. Akik társaik többségénél sikeresebbek. Az interjúk a Roma Oktatási Alap által megrendelt, 2014–15-ben végzett kutatás keretében

A tanulmány a szakképzésnek egy bizonyos szeletébe ad betekintést, mely a felsőoktatás berkein belül működik és nem is olyan régen szintén komoly változásokon ment keresztül. A felsőoktatási szakképzés (FOKSZ), korábban felsőfokú szakképzés (FSZ- 2003–2013) és akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ 1998-2003) témájában az elmúlt 15 évben több jelentős kutatás ment végbe,

A fejlett országokban természetes, hogy a gyerekek az általános iskolai tanulmányaik befejezése után középiskolában vagy szakképzést nyújtó intézményben tanulnak tovább, később esetleg – megfelelő általános és szaktudás birtokában – felsőfokú intézménybe felvételiznek. Azonban ez nem mindenhol van így. Sok fejlődő országban a gyermekeknek nemcsak a középiskolai, hanem az általános iskolai

A jelen cikk a képzettségek, és foglalkozások kapcsolatát mutatja be a 2011. évi népszámlálási adatok alapján a fizikai jellegű foglalkozásokra fókuszálva.^[1]
 

A kongruencia vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy – néhány foglalkozás kivételével –az adott tevékenységet kisebb-

Csákó Mihály
A szakképzés és az európai integráció

Már a Római Szerződés aláírásakor elhatározták egy közös szakképzéspolitika kidolgozását és bevezetését. A szociális kérdések közé sorolták, amelyek fontosak voltak az európai tőke versenypozícióinak erősítéséhez is, mint a rugalmasság növelői. A közös szakképzéspolitika kidolgozását az fékezte leginkább, hogy