Educatio, 2015/3

Elég nagy biztonsággal kijelenthető, hogy nincs olyan történelmi, történetszociológiai téma, ami objektíve ki lenne merítve, azaz amiről kizárható lenne, hogy valamikor a jövőben

• régi adatok új szempontból történő, új módszerrel készülő újraelemzése alapján,
• régi adatokból újjáalkotott metaadatok alapján, 
• új adatok alapján,
• régi és újabb adatok

Közhelyszerű megállapítás, hogy a közinformációkhoz való hozzáférés a demokratikus jogállamok alkotmányos alapjoga, a demokrácia egyik alappillére, az uralkodó politikai rendszerek és szövetségeseik elszámoltathatóságának sarkalatos eszköze, számos további információs jog érvényesíthetőségének előfeltétele, a nyilvánosság záloga, a tájékozott döntéshozatal megalapozója, a közügyekben való

Az (oktatási) adatok mennyiségének napjainkban tapasztalható erőteljes növekedése egyértelműen felveti a kérdést, hogy kik és milyen célból használják ezeket az adatokat, illetve, hogy milyen hozzáférés biztosított a különböző módszerekkel gyűjtött adatokhoz. A téma kapcsán érdemes körbejárni néhány olyan ország gyakorlatát, amely egységes adatgyűjtési és felhasználási alapelvekre épülő, több

Esettanulmány

Elemezni kell, információkra valamennyi döntéshozónak szüksége van ahhoz, hogy a saját területén érdemi, megalapozott döntéseket hozzon. A kutató hivatása éppen ezen döntések megalapozása, hátterének kialakítása és támogatása. A döntéselőkészítéshez szükséges anyagok, információk gyűjtése és csoportosítása egyre inkább eltolódik a megkérdezéses

Educatio: Elsőként a TÁRKI-ban zajlott adminisztratív adat alapú kutatások áttekintésére kérném. 

Rudas Tamás: Tudtommal a TÁRKI-ban az első ilyen jellegű nagy kutatás a ’90-es évek közepén volt, és azt hiszem mind szakpolitikai döntés-előkészítő jellegét, mind tudományos tartalmát tekintve messze megelőzte a korát. E kutatás révén a kormányzat az

Kutatásomban a tanár-diák konfliktusokra, s ezen belül azokra az összetűzésekre fókuszáltam, melyeket a tanárok különböző tevékenység- és magatartásformái váltottak ki. Vizsgálatom célja az volt, hogy a tanár-diák konfliktusokra egy, a hagyományostól eltérő megközelítésben világítsak rá: a pedagógusok konfliktust kiváltó viselkedésének szempontjából. Milyen gyakran, hogyan és mivel váltanak ki

A mai világban élők megszokták, hogy az újságokban és az elektronikus médiában folyton-folyvást megjelennek adatok a gazdaság teljesítőképességéről, a népességszám változásairól, vagy újabban a tanulók tudásszintjének alakulásáról stb. Olyannyira így van ez, hogy az emberek többnyire természetesnek, magától értetődőnek tekintik azt, hogy a gazdasági vagy társadalmi élet ilyen-olyan aspektusait

Az 1999-ben a Bolognai Nyilatkozattal útjára indított európai felsőoktatási reformfolyamatot – értelemszerűen – kezdettől fogva nagy apparátussal működtetett rendszeres statisztikai adatgyűjtések kísérik. Az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) létrehozását, a kitűzött célok elérésében történt előrehaladást szisztematikusan követik ezek az adatgyűjtések. Országsoros feldolgozások készülnek,