Educatio (archívum)

Tájékoztatás

Szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat, hogy az Educatio folyóirat kiadója 2017. január 1-jétől az Akadémiai Kiadó. A lap régebbi lapszámainak megrendelése korlátozott példányszámban még lehetséges, azonban új előfizetést nem áll módunkban fogadni! A folyóirat mostani kiadója ide kattintva érhető el.

2016/4

Jövőnk

ISSN:

1216–3384

1 490 Ft

Csatolmány:

Author

A hazai emberi erőforrások ma és holnap

Olvasási idő:

36 perc

Egy ország társadalmi, gazdasági fejlettségét alapvetően meghatározzák az emberi erőforrások.

Frederick Harbison írja, hogy ”a modern társadalmak céljai ... politikaiak, társadalmiak és gazdaságiak. Az emberi erőforrás fejlesztése valamennyi célkitűzés megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele. ... Ha valamely ország képtelen emberi erőforrásait fejleszteni, más téren sem fejlődhet:

Tanulmányok

Author

Csaba

László

A magyar paradoxon – töprengések hosszú távú dilemmákról

Olvasási idő:

45 perc

Negyedszázaddal a rendszerváltozás után és bő évtizeddel az uniós csatlakozást követően Magyarország helyzetét sajátos kettősség jellemzi, amit lényegében minden elemzés és felmérés kimutat. Egyfelől: a kormányzati célkitűzések – a 2008-as válságot megelőző három évtizedtől eltérően – rendre teljesülnek. Igaz ez a mennyiségi előirányzatokra – mindenekelőtt a 3 százalék alatti államháztartási

Tanulmányok

Author

Csepeli

György

A Z nemzedék lehetséges életpályái

Olvasási idő:

23 perc

A nemzedékek az időben

A nemzedékek nagybetűkkel való jelölése eredetileg két ausztráliai kutató marketing fogása volt. (McCrindle & Wolfinger 2009). A két kutató a legutóbb születetteket Z-vel jelöli, nem számolva azzal, hogy ha az ABC a Z-vel véget is ér, a nemzedékek sora folytatódik. A nemzedékek és az életkori csoportok között megkülönböztetés Karl Mannheim

Author

Author

Roma jövő Magyarországon

Olvasási idő:

33 perc

Azon gondolkodunk, milyen jövő vár ránk a következő évtizedekben, milyen jövő vár országunk egészére, ezen belül az egyes lakossági csoportokra? A címben jelzett csoport (romák/cigányok) sorsa persze nagy részben összefügg a teljes népességével. Külön választását mégis az indokolja, hogy a társadalom egészében sajátos helyet foglal el. Először arra a kérdésre keresünk választ, indokolt-e külön

Tanulmányok

Author

Hadas

Miklós

A demaszkulinizáció folyamata

Adalékok az európai dzsender rend hosszú távú átalakulásának vizsgálatához

Olvasási idő:

37 perc

Bevezetés

Esszém első részében széles ecsetvonásokkal vázolom föl mondandómat: ezer éves távlatban vizsgálom a dzsender rend, vagyis a férfiak és nők közötti viszonylatrendszer átalakulását Európában. Ha tetszik, az erdő körvonalait szemlélem távcsővel, a fák és facsoportok alakzatait nem elemzem. A második részben nézőpontot váltok: az 1960-as évektől napjainkig terjedő periódus

Author

A digitális campus

Olvasási idő:

24 perc

Bevezetés

Napjaink társadalomkutatója a korábbiakban tapasztaltaknál is élesebben kerül szembe azzal az egyébként jól ismert és mindig érvényes dilemmával, hogy a keresztmetszeti vagy a longitudinális megközelítést kövesse, illetve hogyan kapcsolja össze a kétféle szemléletű vizsgálódások eredményeit.

Author

Author

Migráció a mai Magyarországról

Olvasási idő:

23 perc

A tanulmányban a legfrissebb információk alapján vázoljuk fel a Magyarországról kiinduló migrációs folyamatokat. Elemzésünk három részre osztható: az első részben a migrációs hajlandóság mértékének alakulását vizsgálva vázoljuk fel a magyarországi migráció múltját és várható trendjét. Az elemzés második részében a migráció jelenlegi és közelmúltbeli, azaz a 2014–2016-os helyzetét elemezzük, a

Author

A jövő iskolája projekt

Olvasási idő:

56 perc

Nem volt ilyen projekt – és ez az írás arról szól, hogy miért is nem volt. Az 1970-es évek második feléről beszélünk, vissza egészen az 1970/80-as évtized fordulójáig, hogy ránézzünk azokra az erőfeszítésekre, nekibuzdulásokra és illúziókra, amelyekből egy valódi Ajövő iskolája projekt megszülethetett volna, sőt, ami a nemzetközi (európai

Author

Author

Jövőkutatás, jövőkép

Teljes szöveg

Olvasási idő:

42 perc

E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak. A Valóság rovat e témához kapcsolódó beszélgetései pedig a jövő tervezéséről és kutatásáról szólnak. Egyfelől a jövőkutatás jelenlegi állásáról, másfelől a tervezés, tervezhetőség hazai történetéről kapunk belőlük képet. Nováky Erzsébettel a jövőkutatás mint tudományág jellemzőiről és szerepéről beszélgettünk. A Surányi Bálinttal zajlott

Author

Author

Author

Az agrár felsőoktatásban részt vevő intézmények összehasonlítása a 2014-es felvételi jelentkezések alapján

Olvasási idő:

29 perc

Bevezetés

A felsőoktatási intézmények összehasonlítása, rangsorolása gyakran előforduló téma mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Sokfajta szempont létezik erre, mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága és ellenvetéseket is lehet tenni mindegyikkel szemben. Minden intézmény igyekszik hangsúlyozni az őt pozitívan érintő rangsorokat és feledni azokat, amiken kevésbé előkelő

Author

Author

Természettudományos attitűd vizsgálat egy pilot mérés tükrében

Olvasási idő:

18 perc

A tanulási folyamat eredményességének, a tanulás kimenetelének pontosabb meghatározásához nem elegendő csupán egy tudásszintmérésből kiinduló vizsgálat adataira támaszkodni, figyelmet kell fordítani a teljesítményt befolyásoló affektív tényezőkre is. Ezek közül kiemelkedő szerepe van a tanulók attitűdjeire vonatkozó vizsgálatoknak. A tantárgyi attitűdvizsgálatok az adott tantárgy kedveltségén

Kutatás közben

Author

Jancsó

Tamás

A földrajzi tér és egyéb tényezők szerepe az egyetemek működésében – az ELTE hallgatóinak mentális térképei tükrében

Olvasási idő:

19 perc

Bevezető

ELTE – A tudás közössége. Így hangzik az Eötvös Loránd Tudományegyetem utóbbi években sokat használt jelmondata. Ezt olvasva felmerülhet a kérdés, hogy vajon az ELTE közössége mennyivel több az egyetemet alkotó nyolc kar összegénél. Milyen kapcsolatokkal bírnak a szervezetileg önálló és különböző történelmi múlttal rendelkező karok, mennyire használják ki a hallgatók a nagy

Kutatás közben

Author

Szigeti

Fruzsina

Nyíregyházán tanuló fiatalok továbbtanulási aspirációja

Olvasási idő:

15 perc

Bevezetés

A tanulmány^[1] Nyíregyháza városában 2015-ben tanulmányokat folytató középiskolások (15–18 év) és fiatal felnőttek (19–24 év, illetve 25–29 év) továbbtanulására vonatkozó nézeteit és az azok mögött meghúzódó okokat foglalja össze.

A kutatás létjogosultságát az

Szemle

Author

Borbély-Pecze

Tibor Bors

A munka jövője

Teljes szöveg

Olvasási idő:

13 perc

A Világgazdasági Fórum^[1] (World Economic Forum, WEF) fennállásának 45 éve alatt meghatározó szellemi műhellyé nőtte ki magát. Jó történelmi érzékkel, a Bretton Woods-i világrend 1971-es összeomlásakor, a svájci Alpokban, Davosban alapított fórum (az akkor még Európai Menedzsment Fórumnak

Szemle

Author

Szabad

Klaudia

Tudatos jövőképalkotás

Teljes szöveg

Olvasási idő:

16 perc

Az Andy Hines és Peter Bishop szerkesztette kötet (Thinking about the Future: Guidelines for Strategic Foresight), ahogy a címe is elárulja, a stratégiai jövőképalkotáshoz szolgál iránymutatóként, egyben számos részletes, praktikus információt és javaslatot is tartalmaz. Írásában 36 szerző működött közre – mind elméleti és gyakorlati szakértők. A szerzők sokszínűsége biztosíték volt

Összefoglaló/Abstract

Összefoglaló

Jövőnk

Teljes szöveg

Olvasási idő:

8 perc

Polónyi István
A hazai emberi erőforrások ma és holnap

A tanulmány először áttekinti néhány ismert indikátor (a Human Capital Index, a Human Development Index és a Legatum Intézet Jólét Indexe) alapján a hazai emberi erőforrások helyzetét. Megállapítja a magyar emberi erőforrás a fejlett világ fejlődési ütemétől elmaradó tempóban fejlődik.

Ezt követően

Összefoglaló/Abstract

Abstract

Our Future

Teljes szöveg

Olvasási idő:

6 perc

István Polónyi
Hungarian Human Resources today and tomorrow

The paper first describes the current situation of Hungarian human resources, using various well-known indicators (the Human Capital Index, the Human Development Index, the Legatum Prosperity Index). It notes that the development of human resources in Hungary lags behind developed countries. Following

Tájékoztatás

2016/4

Share