Világtükör

A tanulmány a bevándorlók, a migránsok gyermekeinek fejlett országokbeli iskolai jelenlétéből eredő problémákkal, illetve azok kezelésének lehetséges módjaival foglalkozik. Különböző kutatások eredményeire alapozva mutatja be, milyen feszültségek forrása lehet a befogadó országok iskoláiban a bevándorlók gyermekeinek eltérő kulturális és vallási identitása, sajátos szubkultúrája. A tanulmány egyik alapgondolata, hogy a fejlett országokba áramló „idegenek” azért jelentenek egyre nagyobb iskolai és társadalmi gondot, mert lényegesen rosszabbak az iskolázási és ennek következtében társadalmi beilleszkedési, munkaerő-piaci esélyeik.

A szerző, aki az amerikai oktatásügy elismert kutatója, tanulmányában bemutatja azokat a jellegzetes oktatáspolitikai dilemmákat, amelyek az utóbbi évtizedekben a decentralizált oktatásirányítás és tartalmi szabályozás tendenciáiból következően alakultak ki az Egyesült Államokban. Röviden áttekinti az elmúlt évtizedek amerikai közoktatásának fejlődési szakaszait, bemutatja azokat a folyamatokat, amelyek az oktatás hatékonyságának javítása érdekében elvezettek az állami, szövetségi ellenőrzést biztosító mérési-értékelési eljárások kiterjesztéséhez. A tanulmány magyar szempontból talán egyik legérdekesebb része az oktatás korlátainak és ellentmondásainak felvillantása az esélyegyenlőség növelése terén.

^[1]Az alábbi összeállítás az OECD programját ismerteti a jövő oktatásáról. David Plank michigani professzor tanulmánya azt vizsgálja, miként lehet felismerni és megérteni az oktatási keresletet szabályozó igényeket és hogyan lehet megfelelően befolyásolni azok természetét. A

A cikk szülői szemmel villantja fel a holland iskolarendszer személyközpontú iskoláinak mindennapjait. Megismerkedhet az olvasó azzal a pedagógiai ethosszal, amelynek jegyében minden gyerek saját fejlődési ütemének megfelelően tanulhat, s amely lehetőséget teremt arra, hogy az iskolai tanulás ne a kényszerek világa, hanem a felszabadult tanulás színtere legyen. Az öt év tapasztalatait összegző írás talán legérdekesebb része a holland családok gyermeknevelési szokásait bemutató fejezet. Egy olyan nevelési kultúra jellemzőit ismerhetjük meg, amely valószínűleg szorongásoktól, félelmektől mentesebb gyerekkort biztosít a felnövő nemzedékek számára.

^[1]A cikk az immár nyolcéves múltra visszatekintő brit oktatási reform eredményeiről, illetve a reform keretében alkalmazott eszközökről szól. Röviden bemutatja az oktatási rendszer hatékonyságának és eredményességének korábbi problémáit, majd kitér arra, hogy nyolc év alatt

^[1]A világban, különösen Európában rohamosan terjed a két tannyelvű oktatás. A tanulmány körképet nyújt az e téren érvényesülő tendenciákról, irányokról. Kiderül, hogy a két tannyelvűségben mindenütt a tartalom alapú nyelvoktatás hagyományait követik, s szinte mindenütt prioritást

A 20. század utolsó évtizedeiben egyre több gyereket tanítottak otthon, s ez a tendencia az elmúlt néhány évben tovább erősödött. A tanulmány egyrészt körképet ad arról, hogy a világ különböző térségeiben milyen a home-schooling jogi szabályozása, másrészt részletesen elemzi, hogy milyen okok, szülői motivációk következtében terjedt el ismét ez a történelem korábbi szakaszaiban természetesnek mondható jelenség. Az elemzés szerint az okok között nagy súllyal esik latba az iskola agresszióval, erőszakkal teli légköre és a tömegoktatás alacsony hatékonysága.

^[1]A szerző svájci tanulmányútjának a tapasztalatairól számol be, melynek keretében egyrészt tanulmányozta a pedagógus-továbbképzést, másrészt több iskolát meglátogatott, és tájékozódott az alkalmazott nevelési és oktatási módszerekről. Svájcban a féléves pedagógus-továbbképzés lehetőséget

Az összeállítás a gyerekek táplálkozási problémáit és ezek tanulásra gyakorolt negatív hatásait mutatja be. A világon szinte mindenütt – a fejlett és a gazdaságilag elmaradott országokban egyaránt – vagy egészségtelenül, vagy hiányosan táplálkozik az iskolás korosztály nagy hányada. A gyerekek túltápláltsága számos anyagcsere- és keringési betegség előidézője. A világ több országában összehangolt kampány indult az egészséges táplálkozás népszerűsítéséért és az iskolai étkeztetés egészségesebbé tételéért. Ezt sok más tényező mellett az is indokolja, hogy a kutatók szoros kapcsolatot találtak a táplálkozás minősége és a tanulók teljesítményei, például az olvasásmegértés színvonala között.

^[1]A szerző az információs és kommunikációs technológiák oktatási alkalmazásának nemzetközileg elismert szakértője. Tanulmányában átfogó képet ad az oktatás válságának jelenségeiről, amelyben szerepet játszik a rendkívüli mértékben megnőtt információmennyiség és az ismeretátadatás régi