Világtükör

Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramot bemutató sorozatunk ezúttal két kulcsfontosságú területtel foglalkozik. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elterjesztése kiemelkedő szerepet tölt be a lisszaboni célkitűzések elérésében. Az oktatás informatikai stratégiájának keretében a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, korszerű oktatási informatikai hálózatokat és oktatási módszereket kell kialakítani, amelyek hatékonyan támogatják az iskolai munkát. Többek között ennek megvalósításához is elengedhetetlen a tanárképzés reformja, hiszen a tudástársadalom megteremtésének sikere nagyban múlik a pedagógusokon. A tanári szakma újragondolása a fenntartható fejlődés zálogát jelenti, ezért átfogó stratégiai célokhoz illeszkedő, nagy ívű szakmapolitikai döntésekre van szükség ezen a téren.

2005 márciusában Finnországban konferenciát rendeztek a PISA-vizsgálat eredményeinek értelmezéséről. A konferenciáról készült beszámoló egyrészt Andreas Schleicher, az OECD oktatáselemző központja munkatársának előadását ismerteti a PISA-eredmények értelmezéséről, másrészt röviden bemutatja a „finn csoda” egyik fontos összetevőjét jelentő finn oktatási rendszert, amelynek egyik legfőbb jellemzője, hogy szinte minden tekintetben alkalmazkodik a tanulók egyéni sajátosságaihoz.

A hátrányos helyzetű rétegek kirekesztődése elleni küzdelem egyik fontos eszköze a veszélyeztetett, hátránnyal küzdő csoportok oktatásba, közművelődésbe és az ehhez kapcsolódó közösségfejlesztési akciókba történő bevonása. A tanulmány portugáliai példákon mutatja be, hogy a speciális tantervekkel folyó második esély jellegű, a munkaerő-piaci esélyeket növelő oktatás hogyan kapcsolható össze az általános műveltséget, a közösségi beilleszkedést segítő programokkal s a hiányos közösségi szocializáció pótlásával.

Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramot bemutató sorozatunkban egy olyan terület eredményeit ismertetjük, amely hangsúlyos szerepet kapott az oktatásról való szakmai gondolkodásban. A hazai és nemzetközi mérések eredményei már jelezték, hogy a magyar közoktatás teljesítménye nem megfelelő az alapkészségek átadása terén. Márpedig a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió minden tagállama számára rendkívül fontos, hiszen csak így garantálható a versenyképesség és az állandó megújulás. Az élethosszig tartó tanulás megalapozásának egyik leglényegesebb eszköze a kulcskompetenciák átadása, melyek révén az egyén tágabb értelemben is nyitott és alkalmazkodásra képes lehet.

A tanulmányban a klaszterizáció mint az intézmények közötti együttműködés egyik fontos lehetősége jelenik meg. A szerző bemutatja az iskolák klaszterizációjának különféle formáit, valamint a szingapúri iskolák együttműködésének néhány jellemző vonását, érintve annak történeti és szervezeti-működési jellemzőit is. Ezt követően összegzi, hogy az iskolák együttműködésének szingapúri modelljében mely jellemzők nevezhetők strukturális és kulturális szempontból specifikusnak, majd kitér arra is, hogy a hazai pedagógiai környezetben – néhány hazai kezdeményezést is figyelembe véve – a modell mely vonásai tűnnek figyelemre méltónak vagy netán éppen a specifikumok miatt kevésbé tanulságosnak.

Az iskola életében több olyan feladat jelenik meg, amely egyre kevésbé fér be a pedagógusok napi munkaidejébe. Vannak tevékenységek, amelyekhez nem mindig elégséges a pedagógiai kompetencia. Ezt a problémát próbálja kezelni az önkéntesen dolgozó – többnyire – nem pedagógiai szakemberek iskolai jelenléte. A cikk bemutatja, hogy a különböző országokban az iskolai élet mely területein, milyen módon vesznek részt az önkéntesek. Az írás egyik legérdekesebb része a kortárs önkéntesek iskolai tevékenységének, a tanulók közhasznú iskolai munkavégzésének felvillantása.

A fogyasztásközpontú világban természetes igényként jelenik meg, hogy az iskola készítse fel a tanulókat az ésszerű fogyasztói magatartásra. A nemzetközi áttekintés azt mutatja, hogy a fejlett világ szinte minden országában jelen vannak a korszerű fogyasztóvédelmi ismeretek az iskolai oktatásban. A fogyasztóvédelem tanítása, az ésszerű fogyasztásra nevelés azonban akkor hatékony, ha nem egyetlen tantárgyban, tantervi modulban foglalják össze az idekapcsolódó ismereteket, hanem sok tantárgy együttesen közvetíti azt az összetett tudást, amely lehetővé teszi, hogy a tanulókat fogyasztóként ne tudják manipulálni.

Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításának helyzetéről 2006-ban az Európai Unió közös jelentést készít a Tanács és a Bizottság számára az egyes nemzeti jelentések alapján. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a az Oktatási Minisztérium által készített magyar időközi jelentést, amely átfogó képet ad egyrészt a magyar köz- és felsőoktatás, valamint a szakképzés helyzetéről, a programban kitűzött célokhoz kapcsolódó fejlesztésekről, másrészt felvázolja az egyes területeken még megoldásra váró feladatokat.

Összefoglaló az aktív állampolgárságra neveléssel, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtésével; a mobilitással és az európai együttműködéssel; a tanulás vonzóvá tételével, a munka világával és a civil társadalommal való kapcsolatok erősítésével foglalkozó munkacsoportok eddigi eredményeiről

Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramról készült beszámolók sorában ez

^[1]Az OECD a közelmúltban érdekes kötetet jelentetett meg a fejlesztő értékelésről. A kötet egyrészt felhívja a formatív vagy fejlesztő értékelés jelentőségére a figyelmet, másrészt bemutatja ennek az értékelési formának a tanulási, pedagógiai folyamatokban betöltött szerepét.