Világtükör

Az Eurydice-hálózat a Socrates programban részt vevő országok körében összehasonlító elemzést végzett a közoktatási intézmények saját értékelési gyakorlatáról, illetve arról, hogy az egyes országokban milyen a felügyeleti, a külső értékelés gyakorlata. Az alábbi összeállítás néhány európai ország gyakorlatát mutatja be, mellé téve a magyar országjelentés legfontosabb megállapításait. A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy mindegyik országban nagyobb hagyománya van a külső értékelésnek, míg a belső értékelés gyakorlatához szükséges feltételek és tudás megteremtése lassabban, tudatos fejlesztési politika eredményeként alakul ki.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén gyakorta fogalmazzuk meg, hogy ki kell alakítani az európai polgár kompentenciáit. A tanulmány számba veszi az európai térségben, illetve a világban végbement azon változásokat, amelyek a tradicionális európai civilizációs modell mellé új kompetenciákat követelnek a felnövő nemzedéktől, ilyen a globalizáció, az információs társadalom. A kulcskompetenciák közé beépülnek a hagyományos értékek mellett a kezdeményezőkészség, az egyéni érvényesülés megtervezésének és biztosításának képessége és a közösséggel való együttműködéshez szükséges készségek.

A diákok szerte a világon kompetenciáik, tudásuk jelentős hányadát iskolán kívüli keretek között sajátítják el. Világszerte megjelenő igény, hogy az ilyen módon megszerzett ismereteket ismerjék el az oktatási, szakképzési rendszerben. A tanulmány bemutatja, hogy Franciaországban milyen folyamat vezetett el ahhoz, hogy a nem formális keretek között szerzett végzettségeket elismerje a vizsgarendszer és a munkaerőpiac. Az elismertetésben nagy szerepe van annak, hogy a munkaerőpiac egyre kevésbé a formalizált szakmai tudást, sokkal inkább bizonyos kulcskompetenciák meglétét igényli a munkavállalóktól.

A tanulmány részletes képet ad arról, miként működik az OECD-országokban a kisgyermekek intézményes ellátása. A helyzetkép egy 12 országra kiterjedő vizsgálatra épül, amelyben az óvodai nevelés számos tartalmi és ellátási sajátosságát elemezték, illetve hasonlították össze a kutatók. Az olvasó áttekintést kap azokról az irányelvekről is, amelyeket az európai közösség ajánl a tagországoknak a kisgyermeknevelés fejlesztésére.

A nemzetközi oktatási szakértő tanulmánya összegzi azokat a főbb projekteket és kezdeményezéseket, amelyek révén széles nemzetközi fejlesztőhálózat teremtődött az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, meghonosítása, terjesztése érdekében. A cikk egyik legérdekesebb része az e-learning, a hálózati tanulás programja és az IKT ismertetése, amely az Európai Unió egyik legjelentősebb, az IKT terjesztését segítő tanulási programja.

A nemzetközi oktatási szakértő tanulmánya összegzi azokat a főbb projekteket és kezdeményezéseket, amelyek révén széles nemzetközi fejlesztőhálózat teremtődött az információs és kommunikációs technológiák meghonosítása, terjesztése érdekében. A cikk egyik legérdekesebb része az e-learning- (hálózati tanulás) program, amely az Európai Unió egyik legjelentősebb, az IKT terjesztését segítő tanulási programja.

Bármily meglepő, a gazdaságilag fejlett európai és amerikai társadalomban is léteznek szegény gyerekek. A tanulmány áttekintést ad a szegény gyerekek tanításában szerzett tapasztalatokról. Sorra veszi azokat a jellegzetes iskolai problémákat, amelyek a szociálisan hátrányos helyzetű réteg tanítása során jelentkeznek. A szegény gyerekekkel való foglalkozás ügye olyan fontossá vált az OECD-tagországokban, hogy az oktatás minőségét leíró indikátorok közé bekerült a szegény rétegek iskoláztatása.

1998–1999-ben Angliában elemzés és azt követően jelentés készült arról, hogyan járulhat hozzá a társadalomismeret oktatása a demokrácia kultúrájának fejlesztéséhez. A tanácsadói csoportot nem kisebb tudós személyiség, mint a Nobel-díjas Crick professzor, a DNS egyik felfedezője irányította. A jelentés arra tett javaslatokat az angol oktatási és munkaügyi miniszter számára, hogy miként lehet a kötelezően tanítandó társadalomismeret tananyagát olyan interdiszciplináris ismeretek tárházává tenni, amelyek pozitívan alakítják a társadalmi részvétel iránti attitűdöket, erősítik a társadalmi problémák iránti érzékenységet.

Az Európai Unióban a tagországok oktatásügyi politikájának összehangolásában egyre inkább érvényesül a nyitott koordináció elve, amelynek fontos része az összehasonlító statisztikai adatbázisok folyamatos fejlesztése. Az alábbi tanulmány az európai statisztikai rendszer, az EUROSTAT oktatási adatbázisainak gyűjteményét, a Key Data legfrissebb, 2002. évi adatait elemzi. Azokra a jellegzetes problémákra koncentrál, amelyek a hazai oktatásügy fejlesztése szempontjából is fontosak.

A tanulmány egyrészt történeti áttekintést ad arról, hogy az alapvetően gazdasági célokból létrejött Európai Unióban miként vált az egyik fontos közös céllá az oktatás közös európai dimenziójának érvényesítése, másrészt összegzi az európai dimenzió ideológiai tartalmát, illetve bemutatja azt a folyamatot, amely a közös szellemi európai ház létrehozásához vezetett. Az európai dimenzió oktatásbeli érvényre jutását segítő uniós tevékenység mellett érinti a másik nagy európai integrációs szervezet, az Európa Tanács multikulturális és interkulturális nevelésről alkotott elképzeléseit, illetve az ennek megvalósítását szolgáló konkrét tevékenységét is. A tanulmány második részét, amely az Európa-fogalom két lehetséges értelmezését világítja meg, májusi számunkban közöljük.