Világtükör

^[1]A tanárképzés színvonala meghatározza az egyes országok közoktatásának minőségét, az oktatás hatékonyságát és eredményességét. A tanulmány áttekintést ad az európai országok tanárképzésében alkalmazott minőségbiztosítási rendszerekről. Az olvasó megismerheti, hogy az egyes országok

A szerző nemzetközi áttekintést ad az iskolai könyvtárak helyzetéről, arról, hogyan épül be a könyvtár az egyes országok iskolarendszerébe. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy azokban az országokban sikerül hatékonyan csökkenteni a nem olvasó diákok arányát, amelyekben jelentős erőfeszítéseket tesznek az iskolai könyvtárak fejlesztése érdekében. A könyvtárhasználatra vonatkozó kutatások szoros kapcsolatot tártak fel az iskolai könyvtárhasználat intenzitása és a tanulmányi eredmények, különösen a matematikai és az anyanyelvi tudás szintje között.

A hazai közvélemény többsége hosszú időn át nem tudta elképzelni, hogy valamelyik munkavállalói érdekcsoport sztrájkoljon jogainak érvényesítéséért, a magasabb bérekért, a jobb munkakörülményekért. Végképp elképzelhetetlen volt a pedagógusok sztrájkja. A tanulmány áttekinti a pedagógussztrájkok történetét és céljait. A pedagógusok általában a bérharcokban, illetve a munkaterhek csökkentése érdekében éltek ezzel az eszközzel. A szerző azonban arra is mutat példát, amikor a tanárszervezetek a tartalmi változtatásokat, sőt a progresszív reformcélkitűzések megvalósítását próbálták megakadályozni a sztrájkokkal.

A tanulmány történeti áttekintést ad az Európai Unió szakképzési politikájáról, illetve azokról a konkrét lépésekről, amelyekkel a közösség a gazdaság szükségleteihez igyekszik igazítani a szak- és a szakmai képzést, az át- és továbbképzést. Bemutatja azokat a törekvéseket is, amelyek segítséget nyújtanak a tagországoknak a munkaerő szabad áramlását elősegítő képzési rendszerek és tartalmak kialakításához. Foglalkozik azzal a jogfejlődési folyamattal is, amelynek eredményeként az európai közösségben megszűnőben van a képzés terén korábban tapasztalható diszkrimináció.

A szerző az IKT-eszközök segítségével kialakított tanári és tanulói együttműködés egyik európai uniós programja, az eTwinning-program tapasztalatait összegzi egy olaszországi tanulmányút alapján. Bemutatja azt a sokoldalú IKT-alapú tevékenységet, amelyet az iskolák tanárai és tanulói a program keretében végeznek. A beszámoló nemcsak az olasz, hanem a dán és a holland iskolák tevékenységéből is felvillant néhány olyan részletet, amelyből kiderül, miként tanulják a programban részt vevők a nemzetközi kapcsolatok alakítását és saját országuk oktatási rendszerének bemutatását.

A tantervfejlesztés régi problémája, hogy miként vonhatók be a tanulók a tananyagok tartalmi fejlesztésébe. Ennek elsősorban a tanulási motiváció, a tananyag iránti érdeklődés felkeltése szempontjából van jelentősége. Az európai oktatáskutató intézetek szervezete (CIDREE) egy közös kollaboratív projekt keretében kísérletet tett arra, hogy a fiatalokat bevonja a tantervfejlesztésbe. A projekt tapasztalatait és gyakorlati eredményeit mutatja be az ismertetés.

Polányi Mihály híres könyvében, a Személyes tudásban bevezetett egy fogalmat, amely tacit knowledge, rejtett, hallgatólagos tudás néven vonult be a pedagógia, a szociálpszichológia és a szervezetszociológia fogalmi rendszerébe. A szerző áttekintést ad azokról a lehetséges megközelítésekről, amelyek a „személyes” tudással kapcsolatban ma léteznek. E fogalomértelmezések közös vonása a modellszerűség, a meghatározottság, a kifejtettség korlátozottsága vagy hiánya, továbbá az, hogy ez a tudás többnyire a szociális tanulás, a környezettel folytatott interakció folyamatában alakul ki bennünk.

A szerző nyelvtanárként fél évet töltött Honkongban. Írásában egy belvárosi óvodában és egy külvárosban működő nyelviskolában szerzett tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Ez utóbbi iskolatípusban a honkongi középosztálybeli gyerekeket oktatják angol nyelvre. A nyelviskola egészen kicsi gyerekektől 15 éves serdülőkig fogad diákokat, így képet kaphat az olvasó a különböző korosztályok számára készült nyelvi programok sajátosságairól, tanítási problémáiról.

Az esélyegyenlőséggel, méltányossággal foglalkozó szakirodalomban és a társadalmi közbeszédben gyakran az etnikai, szociokulturális, nemi hátrányok kompenzálásának eszközeként jelenik meg a pozitív diszkrimináció. A szerző a fogalom mögött meghúzódó társadalomtudományi dikurzusokat tárja fel egy amerikai társadalmi vita kapcsán, összevetve a hazai oktatáspolitikai törekvésekkel. Azt elemzi, hogy milyen folyamatokban bizonyul alkalmas eszköznek a pozitív diszkrimináció, és milyen hátrányok kompenzálásában mutatkozik eredményesebbnek a mindenki számára esélyt nyújtó társadalmi felzárkóztatási stratégia, az affirmative action.

Európa történetének izgalmas területe a francia–német viszony, a maga ellentéteivel, háborúival és kiegyezéseivel. Napjainkban a két nagy európai ország kapcsolata jól példázza, mit jelent az európai identitás és a nemzeti értékek békés egymásmellettisége. Ezért is jelentős az a vállalkozás, amelynek keretében háromkötetes francia–német történelemtankönyvet adnak ki a középiskolák utolsó évfolyamos tanulói számára. Az elemzés a tankönyvsorozat történet- és társadalomtudományi hátterét és a megjelent kötet tartalmát mutatja be a magyar olvasóknak. A kötet egyik érdekessége, hogy a két nemzet történetét, egymáshoz való viszonyát a kulturális csere, az egymásra hatás nézőpontjából közelíti meg.