TKA-melléklet

Magyarország 1997. szeptember 1-jén kapcsolódott be a Leonardo da Vinci programba. A rákövetkező három pályázati fordulóban 106 mobilitási projektet és 36 fejlesztő típusú (kísérleti) projektet indíthattak a magyar intézmények, és további 247 projektben vettek részt partnerintézményként. Mindezek eredményeképpen több mint 1100 személy külföldi szakmai gyakorlaton, illetve csereprogramokon

A Leonardo program fontos szerepet játszott a információs és kommunikációs technológiák meghonosításában az oktatásban. A tanulmány ismerteti azokat a tevékenységeket, akciókat, amelyek a projekt keretében teremtődtek meg és járultak hozzá az IKT szemléleti terjedéséhez. A tanulmány felvázolja azokat az IKT-t fejlesztő lehetőségeket, amelyeket a Leonardo program új szakasza biztosít a pályázni szándékozók számára.

A különböző fejlesztési projektek legkritikusabb eleme a létrejött eredmények gyakorlati hasznosítása. A tanulmány a Leonardo program kapcsán azt elemzi, melyek egy projekt hasznosításának kritériumai. A szerző rávilágít arra is, milyen tényezőktől függ az, hogy a gyakorlat szereplői érdekeltté válnak-e az eredmények befogadásában, alkalmazásában és továbbfejlesztésében. A tanulmány legnagyobb értéke, hogy közérthetővé teszi a ma oly gyakran használt disszemináció fogalmát.

Az Európai Unió oktatással, képzéssel kapcsolatban megfogalmazott egyik fontos igénye az, hogy az oktatásban történjék meg a munkaerőpiac által fontosnak tartott készségek, kompetenciák fejlesztése. Az Oktatási Minisztérium felkérésére mintegy négyszáz magyar vállalat esetében mérték fel, hogy az adott cégek milyen készségek meglétét igénylik dolgozóiktól. Az írás erről a kísérleti mérésről ad tájékoztatást, valamint közli a kutatás zárótanulmányának összefoglalóját. A projekt részletes bemutatása, a zárótanulmány, a tanulmány következtetéseinek rövid összefoglalása, valamint a zárókonferencia programja az előadások anyagával elérhető a Tempus Közalapítvány honlapján:http://www.tpf.iif.hu/keszsegigeny.html. A kísérleti projekt zárótanulmánya közvetlenül az alábbi internetcímen található: http://www.tpf.iif.hu/docs/keszsegigenytanulmany.doc.

Magyarország 1997. szeptember 1-jén kapcsolódott be az Európai Unió szakképzési együttműködési programjába, a Leonardo da Vinci programba. A Tempus Közalapítvány keretén belül működő Leonardo Nemzeti Iroda szervezésében, Mártonfi György szakmai irányításával és mintegy tucatnyi szakértő bevonásával a közelmúltban sor került ezen időszak magyar projektjeinek átfogó értékelésére.

A tanulmány elemzi a Leonardo program keretében létrejött termékeket. Értelmezi a terméknek a közoktatási környezetben használatos fogalmát, továbbá részletesen bemutatja, hogy a különböző termékek milyen szervezeti környezetben jöttek létre, és milyen módon hasznosultak.

A tanulmány összegzi a Leonardo program 1997 és 1999 közötti első szakaszának tapasztalatait. Rámutat azokra az intézményi, szervezetfejlődési folyamatokra, amelyek a pályázó intézményekben végbementek. Az elemzés szerint a pályázó intézmények közül azok voltak a legsikeresebbek, amelyek széles nemzetközi partnerhálózatra tettek szert és folyamatosan képesek voltak hálózati jellegű együttműködésre partnereikkel.

Magyarországi iskolák 1997 ősze óta vehetnek részt a Comenius-programban. Azóta számos fontos tapasztalat gyűlt össze a nemzetközi iskolai társulás keretében kidolgozott projektek működési jellemzőiről. Ezek itthon és Európa-szerte azt mutatták, hogy a projektek egyedülálló lehetőséget kínálnak Európa pedagógusainak tapasztalatcseréjére, az oktatási rendszerek, az iskolák működési feltételeinek összevetésére, és hiánypótló szerepük van az oktatásban és a nevelésben közvetlenül érintett szakemberek napi kommunikációjában. Amikor a Socrates-program első szakaszának (1995-1999) vége felé napirendre került a pályázati rendszer reformja, a tapasztalatokból okulva felmerült egy olyan pályázattípus létrehozásának gondolata, amely a Comenius iskolai együttműködések hagyományosan tanulóközpontú megközelítésén túl lehetőséget nyújt a pedagógusoknak, hogy az ő igényeik szerint, az őket érintő témákban hozzanak létre projekteket. Így született meg a Comenius 1 akción belül az iskolafejlesztési projekt mint önálló projektforma.

A TKA-mellékletben közölt írás a Socrates program különböző kezdeményezéseire vállalkozó iskolákban készült, a programok hatásvizsgálatára irányuló esettanulmányok tapasztalatait elemzi. Képet ad arról, hogy milyen új tartalmakat, szervezeti megoldásokat vittek be a projektek az iskolák életébe, továbbá arról, hogy milyen módon változott a részt vevő iskolák szemlélete, látóköre.

A melléklet a Tempus Közalapítvány határokon átívelő együttműködéseket támogató programjairól ad áttekintést, amelyek keretében a tanárok megismerkedhettek más országokban tanító kollégáik munkájával és a különböző oktatási intézmények tevékenységével. Ízelítőt kap az olvasó a tanári kiégés megelőzését segítő programról, egy cigányok és emigránsok gyermekeinek tanítását támogató, valamint egy környezeti nevelési program tapasztalatairól.