Volt idő, amikor a szegényebb családokban csak két könyvet tartottak, a kalendáriumot és a gyerek iskolai tankönyvét. Ez utóbbi máig megőrizte kitüntetett szerepét, és nem csak a családban, hiszen napjainkban is főként belőle szerzi meg a diák azokat a tudnivalókat, amelyek a magasabb osztályba, iskolába lépéshez kellenek, így ez a tudástár máig nélkülözhetetlen mind a tanuló, mind a tanító számára. Nem mindegy tehát, milyen a tartalma, a módszertani felépítése, a külleme, a szerkezete ennek a fontos kiadványnak. A felsorolt (és számba nem vett) tulajdonságok tekintetében persze előnyben vannak a nagy múltú tankönyvkiadók, mint amilyen a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (korábban: Nemzeti Tankönyvkiadó) is, amely sok ezer kiadványával, több évtizedes tapasztalatával piacvezető Magyarországon. A kiadó vezérigazgatóját, Kiss János Tamást a névváltozásról, az új helyzetekhez való igazodásról, a tankönyvek fejlesztéséről, jóváhagyásáról és terjesztéséről, illetve a régi és a mai tankönyvek közötti különbségekről kérdeztük.
