Az olvasás világa megváltozik. A könyv korszakváltás előtt áll. Az internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a mobiltelefon, a note-book, az asztali számítógép, és természetesen maga az e-reader – átalakítják a tudás és a műélvezet megszokottságait. A gazdag és nemes hagyományú nyomtatott könyv kizárólagossága megszűnt. A szövegek az internetre kerülnek, olvasásukhoz
Az elektronikus tanulási környezetek kialakítása egyik állomásának tekinthetjük az e-book (a továbbiakban e-papír) eszközök bevezetésére vállalkozó kísérletet, amelyet az Eszterházy Károly Főiskola konzorciumi partnerként valósított meg a XXI. századi közoktatás, fejlesztés, koordinációpályázat keretében. A kutatást és a fejlesztést
Aki könyveken szocializálódik, hozzászokik ahhoz, hogy az előszóban föltett kérdésekre vagy választ ad a könyv, vagy legalább – ha nincs is mindenre érvényes válasz – alaposan körüljárja a témát. Nos, e téren a Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől című könyv elolvasása komoly hiányérzetet kelt. Aki arra számít, hogy szakmai szempontból bármi fontosat megtudhat e beszélgetős
Két évvel ezelőtt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon könyvtárunk igazgatónője, Fonyó Ilona a Koobe Magyarország Kft.-vel közösen mutatta be a cég e-könyv olvasóit, így amikor felmerült 2010 őszén az ötlet, hogy e-könyv olvasókat helyezzünk el intézményünkben, e céget kerestük meg együttműködési ajánlatunkkal. A cég két különböző típusú készüléket ajánlott fel helyben
..., vagy ahogy a régiek mondották, de omnibus rebus et de quibusdam aliis, szól Jean-Claude Carriére és Umberto Eco közös könyve, a Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől. A mű afféle beszélgetőkönyv, amely Nyugaton igen régóta fölötte divatos, de manapság már nálunk is meglehetősen gyakori. Az ilyen könyvekben nagy emberek (legtöbbször kettő, de sokszor többen is), hírességek
Móra Ferenc egyik visszaemlékezésében „legkedvesebb tankönyv”[1]-éről ír. Ezt a kétkötetes Természetrajz tankönyvet a polgári leányiskolák első és második osztályosainak készítette az
A kötetben megjelent tanulmányokat a veszprémi egyetem 1998-ban indult nyelvpedagógiai (neveléstudományi) doktori program hallgatói írták, olyan szerzők, akik az érintett tudományterületet egyetemi, főiskolai vagy középiskolai, nyelviskolai szinten művelik. A kötet szerkesztésében, felfogásban követi Bárdos Jenő Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata című
Interneten böngészve rövid írásra bukkantam. A cikket Jáki László írta Györök Leó Györgyről. Jáki László Györök regényírói munkássága kapcsán emlékezik meg erről a nagyon különös sorsú emberről. Kíváncsisággal olvastam a dolgozatot, mivel nem sokkal korábban bukkantam a fiumei (rijekai) levéltárban egy vékonyka iratkötegre. A lapokat átolvasva Györök Leó egy „másik élete” mutatkozott meg.
