Tankönyv-taneszköz

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége elleni világháborúhoz vezető szarajevói merénylettől a nagy háborút Magyarország számára véglegesen lezáró trianoni békediktátumig alig hat év telt el csupán. Ez a fél tucat esztendő, főleg annak lezárása azonban meghatározta egész XX. századi történelmünket, és hatása nem halványul el az új évezred kezdetén sem. Ez az írás azt vizsgálja reprezentatív tankönyvminta segítségével, hogyan jelenítették meg és értékelték az 1980-as évek és a Nemzeti alaptanterv életbe lépése (1998) közötti időszak magyarországi történelemtankönyvei ennek a néhány nagyon fajsúlyos évnek a számunkra tragikus históriáját. Általános és középiskolai tankönyveket egyaránt áttekintettünk. Munkánk folytatása az 1956 és az 1980-as évek közötti időszakot áttekintő korábbi írásnak. Ezúttal tehát a rendszerváltozást közvetlenül megelőző és követő időszak tankönyveit tekintjük át, és velük kapcsolatban fogalmazunk meg következtetéseket. 

A németországi történelemoktatásban manapság használt tankönyvek által közvetített magyarságkép bemutatása erőteljes kihívás elé állítja a témával foglalkozó kutatókat. Nem elsősorban az alapvetően tartományi szinten működtetett oktatásügy és az ebből fakadó eltérő koncepciók és sokszínűség okozza a problémát, hanem az a tény, amit a Deutsche Schule Budapest könyvtárosa

^[1] A kínai gyerekek rengeteget tanulnak. A mondat lassan frázissá válik, mégis, új értelmet kap, ha személyesen is meggyőződhetünk igazságtartalmáról. A Nemzeti Felsőoktatásba Belépő Vizsgára, a Kao Kaóra készülő, 19 éves Mao Hszin-zsui még európai turistaútjára is becsomagolta néhány

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc a magyar történelemoktatás legfontosabb témái közé tartozik. A tanulmány azt elemzi, hogy az 1966-tól 2014-ig tartó időszak középiskolai tankönyvei hogyan ábrázolják és értékelik a 1848–1849 magyarországi eseményeket. Az 1945 után kialakuló szocialista rendszer vezető ereje, a Magyar Kommunista Párt a forradalom örökösének tekintette magát, ezért a történelemkönyvekbe is a kommunista ideológiának megfelelő kép került. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után a rendszer már nem a forradalmi és szabadságharcos hagyományokban kereste legitimációját. A 1960-as években – az alapkoncepció fenntartása mellett – szemléletváltás kezdődött a történettudományban, és a tankönyvek tartalma fokozatosan átalakult. A 80-as, 90-es években számos új és meghatározó tudományos eredmény látott napvilágot. A folyamat eredményeként az ezredforduló tankönyvei megítélésének elsődleges szempontjaivá a történelmi hitelesség és a történettudomány eredményeinek tükrözése válhatott. A tankönyvírók egyre inkább figyelnek a szakma új (vagy régebbi) eredményeire, s a terjedelmi keretek szorításában is igyekeznek ezekből minél többet megosztani a diákokkal.

A szlovákiai gimnáziumi tankönyveknek általában véve nincs kifejezett ,,magyarságképük”. Azonban egyes tantárgyak esetében (történelem, geográfia, szlovák irodalom) és egyes tananyagok, témák során (pl. a szlovákság

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége elleni, világháborúhoz vezető szarajevói merénylettől a nagy háborút Magyarország számára véglegesen lezáró trianoni békediktátumig alig hat év telt el csupán. Ez a fél tucat esztendő, főleg annak lezárása azonban meghatározta egész XX. századi történelmünket, és hatása nem halványul el az új évezred kezdetén sem. Ez az írás azt vizsgálja reprezentatív tankönyvminta segítségével, hogyan jelenítették meg és értékelték az 1956 és 1980-as évek közötti történelemtankönyveink ennek a néhány nagyon fajsúlyos évnek a számunkra tragikus históriáját. Általános iskolai és gimnáziumi könyveket egyaránt áttekintettünk. Munkánk folytatása az 1945 és 1956 közötti időszakot áttekintő korábbi írásnak. Ezúttal ugyan csak a Kádár-korszak történelemtankönyveinek zömét fogjuk vallatóra, de az egész pártállami időszakra vonatkozó következtetéseket fogalmazunk meg.

Az ausztriai történelemoktatásban használt tankönyvek által közvetített magyarságkép bemutatása több okból sem egyszerű feladat. Egyrészt pusztán számszerűségében is lenyűgöző, hányféle tankönyvből tanulhatnak az osztrák diákok. Az Osztrák Szövetségi Kiadó (Österreichischer Bundesverlag) honlapján a felsőfokú tanulmányokra előkészítő Allgemeinbildende Höhere Schule alsó tagozatán (Unterstufe,

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége elleni – világháborúhoz vezető – szarajevói merénylettől a nagy háborút Magyarország számára véglegesen lezáró trianoni békediktátumig alig hat év telt el. Ez a fél tucat esztendő, főleg annak lezárása azonban meghatározta egész XX. századi történetünket, és hatása nem halványul el az új évezred kezdetén sem. Ez az írás azt vizsgálja reprezentatív tankönyvminta segítségével, hogyan jelenítették meg és értékelték 1945 és 1956 közötti történelemtankönyveink ennek a néhány nagyon fajsúlyos évnek a számunkra tragikus históriáját. Általános és középiskolai könyveket egyaránt áttekintettünk. Munkánk folytatása az 1920 és 1944 közötti időszakot áttekintő korábbi írásnak, alapvetően megváltozott történelmi körülmények, egy rövid, demokratikusnak tetsző átmenetet követően zömmel a legkeményebb kommunista diktatúra keretei között. A tanulságok levonására írásunk folytatásában kerítünk sort.

Tanulmányomban a szerb középiskolai történelemkönyveket vizsgáltam meg a második világháború utáni időszakban, azon belül is az 1950-es évektől az ezredfordulóig, gyakorlatilag napjainkig. Ez tulajdonképpen három sorozatot jelent. Az első az 1950-es években jelent meg, amelyet a 60-as években részben átdolgoztak. A második sorozatot a 90-es években adták ki, amelyet kezd részben felváltani a

A rendszerváltást követően sokan azt gondolták, lehetőség kínálkozik arra, hogy a kelet-európai országok – figyelembe véve a történettudomány korszerű álláspontját, s félretéve az előző századok sérelmeit – olyan egységes történelemoktatást biztosítsanak az ifjúság számára, amely hiteles, elfogulatlan és gyűlöletmentes. Ilyen irányú változtatást, javítást igényeltek 1990 után a román