Tankönyv-taneszköz

Tartalmi összefoglaló

A tanulmány oktatási példákkal illusztrálja annak lehetőségét, hogy a digitális írástudás oktatása során már el lehet távolodni a szigorúan vett informatikai műveltség területeitől, s az általános értelemben vett műveltség szerves részeként kell bemutatni, kreatívan használni az IKT-eszközöket. Bár az informatikaoktatásban is jelentkező túladagolási kényszerre, a programozástól a videószerkesztésig szinte kivitelezhetetlen információigényre nem tud megoldást kínálni, olyan komplex projektek lehetőségeit mutatja be, amelyek számos informatikai területet érintenek és sűríthetnek az oktatásban. A digitális gyűjteményfejlesztés egyetemi gyakorlatain szerzett tapasztalatok fokozatosan átültethetőek a Z generáció és az újabb, középiskolás korcsoportok oktatásába. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Könyvtár- és Információtudományi Intézetének képzési programba illesztett digitalizálási projektjei olyan együttműködési lehetőségekre épülnek, amelyek a középiskolás korosztály számára is inspirálóak, jövőbe mutatóak lehetnek.

^[1]A könyveknek éppen úgy, mint minden más, az ember által készített tárgynak, időtartam „élete” van. Elkészülnek, használjuk ezeket, és egyszer csak eltűnnek mellőlünk, s jó, ha az emlékük valamilyen formában megmarad. Tudták ezt már az ókorban,

^[1]A szovjet pedagógusoknak ambivalens kapcsolatuk volt hazájuk nagy irodalmi zsenijével és remekművével, a Háború és béke című regénnyel. Tolsztoj személye és mesterműve ugyanis ideológiailag összeegyeztethetetlen és művészileg is túl erőteljes ahhoz, hogy egyszerűen csak besorolják a 

Első hazai retorikánk teljes címében minden lényeges információ olvasható: Bevezetés a retorikába két könyvben, melyek közül az első a feltalálást és az elrendezést, a következő pedig az ékesszólást tárgyalja. Magyarország iskoláinak használatára. Arisztotelésszel, Ciceróval, Quintilianusszal és más régi és új szerzőkkel röviden ékesítve, valamint világos és szokott példákkal mindenhol úgy

Az újmédia fogalomrendszere a kezdeti tömegkommunikációs (McQuail, 2003; Castells, 2004) és marketingkommunikációs (Bailey, 2009; Radó, 2011) felfogást

Az utóbbi évtizedekben a történelmi emlékezet, a történelmi tudat vizsgálata nemcsak polgárjogot nyert, hanem bizonyos értelemben divatirányzattá is vált. A politika is folyamatos érdeklődést mutat iránta, hiszen a múltbeli

Az Ukrajna XIX. századi történetét tárgyaló tankönyvekben az olvasó elvárhatná, hogy az 1848-as európai forradalmak^[2]

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A Ferenc Ferdinánd, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és felesége elleni, világháborúhoz vezető szarajevói merénylettől a nagy háborút Magyarország számára véglegesen lezáró trianoni békediktátumig alig hat év telt el. Ez a fél tucat esztendő, főleg annak lezárása azonban meghatározta egész XX. századi történelmünket, és hatása nem halványul el az új évezred kezdetén sem. Ez az írás azt vizsgálja reprezentatív tankönyvminta segítségével, hogyan jelenítik meg és értékelik a közelmúlt magyarországi történelemtankönyvei, a Nemzeti alaptanterv első változatának életbe lépésétől (1998) a legutóbbi, negyedik változat által meghatározott kerettantervek megjelenéséig (2013) terjedő időszakban az első világháború tragikus éveinek históriáját. Általános és középiskolai tankönyveket egyaránt áttekintettünk. Munkánk folytatása az 1980 és 1998 közötti időszakot áttekintő korábbi írásnak, de ezúttal csak a „nagy” háborúval foglalkozik. A közelmúlt tankönyveit tekintjük át, és velük kapcsolatban fogalmazunk meg következtetéseket, melyeket talán a jövendő tankönyvek készítésénél is méltányolni lehet majd. 

^[1]A történetírás története megmutatta, hogy egyetlen más tudományág sem áll olyan szoros közelségben az emberek sajátos igényeivel, mint a történelem, hiszen minden korban a történetírókra hárul az a feladat, hogy a változásokkal szemben megteremtsék a kapcsolatot a múlt, a jelen és a jövőre