Szemle

Amikor Kerényi Mari könyvét kézbe vettem, egy régi-régi történet jutott eszembe. A külvárosi iskolába beíratott első osztályos gyermekek szülei mind M. M. osztályában szerették volna biztos helyen tudni a gyermeküket, mert szájról-szájra terjedt a gyermekbarát tanítónő jó híre. Akármilyen válogatott rosszcsontokat is kapott az osztályába, 4 év alatt mindig derűs, egymást toleráló, támogató,

Napjainkban világszerte csökken a mozgással eltöltött idő mennyisége és minősége, és egyes kimutatások szerint évente mintegy ötmillió ember hal meg a mozgásszegény életmód következtében (I-Min Lee és mtsai, 2012). Bizonyított, hogy a felnőtt populáció 23%-ának és a serdülőkorú gyermekek (a 11–17 évesek) 81%-

Gyakorló pedagógusként számtalanszor érezzük azt, hogy a korábban megszokott, jól bevált, begyakorolt oktatási-nevelési stratégiák esetlegesen kudarcot vallanak. Ennek oka komplex és sokféle: az iskola térségi elhelyezkedése, a tanulók szociálökonómiai háttere, a pedagógusok gondolkodásmódja, módszertani kultúrája, attitűdje, rutinja. Időnként

Az olvasó számára egy könyv szövege lehet érdekfeszítő, lelkileg felemelő, izgalmas, különleges, szórakoztató és még sok más jelzővel leírható, vagy akár ezek ellenkezője is. Hiszen az egyéni beállítódás meghatároz(hat)ja, hogyan viszonyulunk ahhoz, amit a szerző elmond nekünk. Jáki László Szathmáry Lajos

Az indikátorok olyan mutatószámok, amelyek érdemi információt nyújtanak adott szakpolitikai rendszer – esetünkben a közoktatás – helyzetéről, a benne zajló folyamatok irányáról, jellemzőiről. Az indikátorok lehetnek a tájékozódás és az elemzés eszközei éppúgy, mint a szakpolitikai beavatkozások eszközei. Rendszerbe foglalva az indikátorok az oktatási rendszer működésének különböző oldalait,

Tóth Béla több szempontból is különleges alakja az olvasáskutatás hazai történetének. Egyrészt „elvileg” nem is nevezhetnénk e terület szakértőjének, mert bár pedagógiai végzettséget szerzett, első kutatásai, tudományos publikációi inkább a pszichológia, illetve a lélektan és a pedagógia határterületeit célozták meg. Ám az 1960-as években végzett munkássága már nem csupán az olvasás

Morva Péter „dokumentumkönyve” egy adott időszak jól körülírható eseménysoráról, illetőleg három, akkoriban igen jelentős rádiós személyiség tevékenységének összehasonlításáról szól; mindezt kibővíti érdekes és újszerű műsortipológiai elemzéssel.

Ám az írás – amellett, hogy valóban nagy

A célorientációs elmélet alapján folyó vizsgálatok a tanulási motiváció kutatásának egyik legdinamikusabban fejlődő területét képviselik. Ennek ellenére a hazai oktatáskutatásban a célorientációs megközelítés alig érhető tetten, bár egyre több példát találunk alkalmazására. A témában való eligazodást, a pedagógusok motivációról való gondolkodását jelentősen segítheti Fejes József Balázs

Az egyetem jubileumára, valamint a kar 40 évvel ezelőtti alapítása emlékére készített kötetben a pedagógusképzéssel, ennek történetével foglalkozó tanulmányok olvashatók. Horváth Béla dékán az Előszóban ez utóbbival kapcsolatban írja:

Két jó és fontos könyvről készülök írni. Közös mindkettőben az is, hogy a jövő iskolájának vonásaira kíváncsi, a „megszerkesztett szép jövő” iránt kívánja felkelteni az olvasó, pedagógiai szakolvasó figyelmét. Közösségbe sodorja a két kötetet az a tény is, hogy olyan történelmi időben láttak napvilágot, amelyben a jövőről zajló gondolkodás – legalábbis hazánkban – az utópiák világát