Szemle

Hazánkban a lemorzsolódási mutatók az alapképzés területén a 40%-ot is elérik. Akár ez az egyetlen adat is elég lenne annak a következtetésnek a levonásához, hogy a fogalom relevanciája megkérdőjelezhetetlen. Számtalan egyéb körülmény is ezt támasztja alá, ennek ellenére a lemorzsolódással kapcsolatos kutatások nem mondhatók elég gyakorinak, a téma komolysága és kézzelfoghatósága sokkal több

^[1]„Századunk – és napjaink – új problémái elindították a tömegoktatás, az alfabetizáció, a leánynevelés (nemek különböző nevelése), a tanárképzés történetének kutatását.” E gondolatok Kéri Katalin 1997-ben közreadott, s mindmáig a neveléstörténet alapkérdéseit átfogóan

A fent jelzett kötet szerzője, Molnár-Kovács Zsófia a kevés dualizmus kori tankönyvtörténeti kutatók egyike. Könyve pedig, A magyar tankönyvkutatások forrásdimenziói (1867–1918) egy több éves munka eredményét bemutató mű, s egyben az egyik legfrissebb azon művek között, amelyek a dualizmus kori magyar tankönyvkutatásokkal is foglalkoznak.

A kötet

Ismert tény, hogy a szakterületek egyik sajátossága maga a szakterületre jellemző terminológia, amelynek értése, használata nem csupán idegen nyelven, egy fordítási feladat során, hanem magyar nyelven is kihívást jelenthet a kívülállók számára. Terminológiai kérdésekkel bárki szembesülhet, aki egy adott szakterülettel kapcsolatba kerül, de különösen a szakterületet művelő szakember, a

^[1]A 172 oldalas kötet egy Baranya megyei aprófalu, Kétújfalu ma már eltűnt cigánytelepe egykori lakóinak sorsát, mai szociális helyzetét, műveltségi jellemzőit, különösen pedig anyanyelvének állapotát térképezi fel. Olyan terepet vizsgál, amely előtte nem került a kutatások érdeklődési

Kiváló, hiánypótló, nagyszabású munka jelent meg N. Kollár Katalin és Szabó Éva szerkesztésében. Az összesen 32 szerző és a szerkesztők fő célkitűzése az volt, hogy összefoglaljanak a pedagógusok és a pedagógusjelöltek számára minden olyan lényeges pszichológiai ismeretet, melyre a munkájuk során napjaink változatos iskolai

Változékony, bizonytalan, összetett, zavaros… esetekre külön kislétszámú, gyors reagálású egységeket képezett ki az USA hadserege. Kétségtelenül érdekes. De vajon miért idézi ezt könyvének bevezetőjében egy pszichológus? Ne legyenek kétségeink: a fenti, néhány évtizede még a különleges politikai, hadászati helyzet leírására létrehozott fogalom a mindennapi életünkre is egyre inkább

^[1]Gyermekközpontúság, új módszerek, integráció/inklúzió – leginkább ezek a fogalmak jutnak az eszünkbe, amikor arról gondolkodunk, mégis hogyan, milyen irányba kellene megváltoztatni a közoktatásunkat.

Ezzel a nézőponttal szakít radikálisan Carol Black

Golnhofer Erzsébet laudációjában bizonyára joggal korholta a szerzőket jól ismert kedves mosolyával, a kibocsátó alma mater, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara nevében (s nyilván a brand védelmében) a bőkezű mecénás, a Takács Etel Pedagógiai Alapítvány emelkedett hangulatú, ünnepélyes könyvbemutatóján – szóvá téve a minta kiválasztásának hézagait, a kutatásmetodika leírásának